Ugrás a tartalomhoz

Eszkáros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eszkáros (Skároš)
Eszkáros zászlaja
Eszkáros zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterĽubomír Vranka
Irányítószám044 11
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség1108 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület36,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 30″48.588333°N 21.375000°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 30″48.588333°N 21.375000°E
Eszkáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszkáros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Eszkáros (1899-ig Szkáros, szlovákul: Skároš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 20 km-re délkeletre, Hollóházától 6 km-re északra fekszik a magyar határ mellett.

Története

[szerkesztés]

1270-ben „Skarus” néven említik először, Füzér várának uradalmához tartozott. A korábbi birtokos Aba nemzetség kihalása után, 1335-ben Károly Róbert a Drugetheknek adta. 1387-ben már állt temploma is. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelentett.

Eszkáros várát valószínűleg a 13.14. században építették. Az Aba nemzetségé volt, majd a faluval együtt a vár is a Drugetheké lett. A 15. századi husziták elleni hadjáratokban pusztulhatott el, 1458-ban már rom volt, ma csekély falmaradványai láthatók.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKÁROS. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Fekete, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Mislyéhez közel, és annak filiája; határja jól termő.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkáros, magyar falu, Abauj vmegyében, egy hegy alatt, 459 lak. Ut. p. Kassa.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Folytatva utunkat a sátoraljaujhelyi uton, Szkárosra érünk, melynek 68 háza, 405 magyar és tót ajku lakosa van. Postája: Zsadány, távirója: Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Hollóházára vezető közutat.[5]

Népessége

[szerkesztés]

A falut 1910-ben 431-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1013 lakosából 991 szlovák volt.

2011-ben 1113 lakosából 1010 szlovák és 87 cigány volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Eszkáros várának csekély maradványai.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
  5. Forgalomba helyezzük a Hollóháza-Skáros összekötő utat. Nemzeti Infrastruktúra ZRt. honlapja. (Hozzáférés: 2010. december 17.)[halott link]

További információk

[szerkesztés]