Ósva

	Ósva (Olšovany)
	; Ósva zászlaja
	; Ósva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1279
Polgármester	František Marcin
Irányítószám	044 19
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	676 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	224 m
Terület	9,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.700000°N 21.411111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.700000°N 21.411111°E
	Ósva weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ósva (szlovákul: Olšovany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 12 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján található.

Története

1272-ben „Ilswa” néven említik először az Aba nembeli Miklós fia László birtokaként. 1332-ben már állt temploma is, mely valószínűleg még a 13. században épült. 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, mely mintegy 125 lakost jelent. 1553-ban már csak 12 portája volt. 1573-ban Miksa császár tizenötezer aranyért Kátay Ferencnek adta zálogbirtokként és 1615-ig a Kátayak birtoka maradt, majd ezután Hofmann Györgyé. 1715-ben öt ház állt a faluban, ebből egy zsellérház.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSVA. Osavjani. Elegyes Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai külömbfélék, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, határjának 2/3 része soványas.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva, Olssowján, tót-német-magyar falu, Abauj vgyében, az Osva pataka mellett, ut. p. Kassához keletre 1/4 mfdnyire a zempléni postautban, 445 kath., 43 g. kath., 110 ref., 4 zsidó lak. Osva vizén kendertörővel együtt, pálinkaháza, kövér rétje. Szántóföldeinek 2/3 sovány; erdeje derék. F. u. a tudományi kincstár.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Besztertől keletre az Ósva folyó mellett Ósva falut találjuk. Van 82 háza, 539 magyar és tót lakosa. Postája: Bőd, távirója Alsó-Mislye.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 442-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 497 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 601 lakosából 544 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 5.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]