Alsóhutka

	Alsóhutka (Nižná Hutka)
	; Alsóhutka zászlaja
	; Alsóhutka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1293
Polgármester	Mária Szászfaiová (független)
Irányítószám	040 18
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	614 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	125 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	214 m
Terület	4,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′48.666667°N 21.366667°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′48.666667°N 21.366667°E
	Alsóhutka weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhutka (szlovákul: Nižná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

Története

A falu a 11–12. században keletkezett. 1293-ban „Hwthka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. Alsóhutka 1335-ben szerepel oklevélben „Hudka” alakban. 1427-ben az abaszéplaki apátsághoz tartozott, 9 portát számoltak össze a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, 171 kath., 14 evang., 150 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. a sz. István semináriuma. Ut. p. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 329-en, többségében ruszin anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 467 lakosából 454 szlovák volt.

2011-ben 543 lakosából 485 szlovák volt.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 17.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]