Ugrás a tartalomhoz

Körmös (Sztropkói járás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körmös (Kožuchovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1618
PolgármesterIvan Zajac
Irányítószám090 22
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség48 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület6,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″49.320556°N 21.704444°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″49.320556°N 21.704444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Körmös (1899-ig Kozsuhócz, szlovákul: Kožuchovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 16 km-re északkeletre, 350 m magasan az Alacsony-Beszkidekben fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu akkor keletkezett, amikor a 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1618-ban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. században az Aspermont család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOZUHÓCZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspremont Uraság.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koszuhócz, Sáros vm. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Komárnyikhoz 1 1/2 óra: 175 g. kath. lak.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 67 lakosából 47 szlovák és 20 ruszin volt.

2011-ben 69 lakosából 49 szlovák és 17 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus fatemploma 1741-ben épült. Belsejét 1875-ben ismeretlen mester festette ki. A templom ma a kassai Keletszlovákiai Múzeum területén áll, ahova 1927-ben hozták. 1972-ben restaurálták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]