Sztaskóc
| Sztaskóc (Staškovce) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Štefan Varcholík |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Terület | 8,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′ 45″, k. h. 21° 45′ 15″49.279167°N 21.754167°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 45″, k. h. 21° 45′ 15″49.279167°N 21.754167°E | |
| Sztaskóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztaskóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sztaskóc (szlovákul: Staškovce, ukránul: Sztaskivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. Kis- és Nagytavas egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 14 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1400 körül soltész alapította és ruszin lakossággal telepítette be. Első írásos említése 1414-ben történt. 1427-ben 15 háztartása volt és a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600 körül malom és öt ház állt Sztaskócon. 1715-ben 9, 1720-ban 5 adózó háztartása volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jékelfalusy Uraság, lakosai egygyesűlt ó hitüek, fekszik n. k. Havojhoz 1, dél. Makoczhoz 1/2, n. ny. Gribovhoz 1 1/2, é. Vladicsához fél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem, földgye hegyes, kőszíklás, agyagos, erdeje, szőleje nints.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztaskócz, orosz falu, Sáros vmegyében, Zemplén vmegye szélén, 3 romai, 158 gör. kath. lak. F. u. Dessewffy. Ut. p. Alsó-Komarnyik.”[3]
1863-ban 314 lakosa volt, többségben görögkatolikus ruszinok. A 20. század elején a korábbi Sztaskóc már két falura oszlik: Kis- és Nagytavasra.
A két község 1960-ban egyesült újra a korábbi Sztaskóc néven.
Népessége
[szerkesztés]2001-ben 281 lakosából 205 szlovák, 59 ruszin és 11 cigány volt.
2011-ben 255 lakosából 173 szlovák, és 62 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Demeter tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1903-ban épült neobarokk stílusban.
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
Sztropkó (Stropkov) |  | |
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce) | ||
