Felsőkrucsó

	Felsőkrucsó (Kručov)
	; Felsőkrucsó címere
	; Felsőkrucsó címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1390
Polgármester	Anna Kertisová
Irányítószám	090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
	Népesség
Teljes népesség	206 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	202 m
Terület	8,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 36′ 30″49.111900°N 21.608300°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 36′ 30″49.111900°N 21.608300°E
	Felsőkrucsó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkrucsó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkrucsó (1899-ig Orosz-Krucsó, szlovákul: Kručov, korábban Rusky Kručov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 15 km-re délre az Ondava völgyének délnyugati részén fekszik.

Története

1382-ben említik először a makovicai vár uradalmának részeként. A falu az 1492. évi lengyelek elleni harcokban nagyrészt elpusztult, portáinak fele üresen állt. A lakosság pótlására a 16. században ruszinokat telepítettek ide. Az 1585. évi urbáriumban már túlnyomóan ruszin lakosságú pásztorfaluként szerepel. 1600-ban 13 portát számoltak a faluban, ezzel a nagyobb ruszin falvak közé számított. Görögkatolikus temploma a 18. században épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Krucso. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1, Lomnához pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, tatárkát, és kölest terem, erdője van, szőleje nints, rétek nélkűl szűkölködik, piatzon Sztropkón van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Krucsó, Zemplén vm. orosz falu, Turány fil., 296 g. kath., 10 zsidó lak. Görög templom. 542 hold szántóföld. F. u. Banó.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkrucsó, azelőtt Oroszkrucsó. Sáros vármegye határán fekvő ruthén kisközség 30 házzal és 179 gör. kath. vallású lakossal. Első okleveles említése 1382-ben történik, a mikor a Rozgonyiak voltak az urai. Később Csicsva várának tartozéka, azután a Bánó, majd a báró Dessewffy család birtoka. E családtól megvette a mult század második felében Grustyinszky Mihály, és most Grustyinszky Mihálynénak és Wendrichovszky Lucziánnénak van itt nagyobb birtokuk. A község gör. kath. temploma 1783-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Sztropkó. E község határában fekhetett hajdan Nádfő is, mely 1420-ban Nádfői Mártonnak, a Luchkai Bánó András, ennek fia László és Kükemezei Bagos Péter ellen indított perében szerepel.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt.

2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus templom (18. század).

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Sztropkói járás m v sz A Sztropkói járás települései
Sztropkó (Stropkov)
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce)