Kisgyertyános
| Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Monika Sipľaková |
| Irányítószám | 090 34 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 197 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 6,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″49.088889°N 21.687222°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″49.088889°N 21.687222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyertyános témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisgyertyános (más néven Oroszhrabóc, 1899-ig Sztropkó-Hrabócz, szlovákul: Vyšný Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 18 km-re délre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]1408-ban említik először. A sztropkói uradalom része volt, amikor Luxemburgi Zsigmond király katonai szolgálataiért Perényi Imrének adta. A 15. és 17. század között megszakítás nélkül a sztropkói uradalom része. 1600-ban hét adózó portáján kívül a soltész háza és a paplak állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABÓCZ. Orosz Hrabócz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1, nap ny. Dubrova Sumgoczeczel öszve kaptsoltt helységekhez 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, követses, sovány, a’ földgye többnyire zabot terem; középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdője elég van, piatzok Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Hrabocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil. 8 római, 148 g. kath., 15 zsidó lak. 353 h. szántófölddel.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgyertyános, azelőtt Sztropkó-Hrabócz, tót kisközség 14 házzal s 81 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. Azelőtt Orosz-Hrabócz néven is szerepelt s a sztropkói uradalom tartozéka volt. Az újabb korban a báró Vécseyek s a Jekelfalussyak voltak az urai. Ez időszerint nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1850-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 303-an, többségében lengyelek lakták, jelentős ruszin kisebbséggel.
2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt.
2011-ben 193 lakosából 189 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak Leírása. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
