Ugrás a tartalomhoz

Alsóolsva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóolsva (Nižná Olšava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
PolgármesterIgor Madzin
Irányítószám090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség423 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság191 m
Terület11,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 37″, k. h. 21° 37′ 57″49.143611°N 21.632500°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 37″, k. h. 21° 37′ 57″49.143611°N 21.632500°E
Alsóolsva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóolsva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóolsva (szlovákul: Nižná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 8 km-re délre, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva (Alsó), orosz-tót falu, Zemplén vgyében, Turány fil., 220 rom., 260 görög kath., 16 zsidó lak., 927 hold szántóföld. F. u. Dessewffy. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóolsva, hajdan Elsva és Ilsva nevek alatt is szerepelt. Tót kisközség, 402 lakossal, kiknek fele görög, fele róm. katholikus. Házainak száma 69. Első írott nyomaira 1382-ben bukkanunk, a mikor a Rozgonyiak az urai. 1414-ben még mindig a Rozgonyiakat uralja, és 1585-ben a csicsvai vár tartozéka. 1598-ban Báthory István az ura, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosa. 1658-ban a Barkóczyak bírják, később a Mattyasovszky, majd a gróf Dessewffy család, most pedig Grustyinszky Mihálynak és leányának van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis pusztított a községben. Dűlőnevei közül figyelmet érdemel a Sörfőző-völgy, a hol valamikor talán sörház lehetett. Van itt egy régi úrilak is, még a Dessewffyek korából, mely most a Grustyinszky családé. A faluban a két hitfelekezetnek közös temploma van, mely 1604-ben épült. A községnek Sztropkón van a postája és távírója, Homonnán a vasúti állomása.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 361, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt.

2011-ben 409 lakosából 397 szlovák volt.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.