Porszács
Porszács (Prosačov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Varannói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1363 | ||
Polgármester | Ján Šoltés | ||
Irányítószám | 094 31 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | VT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 211 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 4,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 32′ 09″49.043889°N 21.535833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 32′ 09″49.043889°N 21.535833°E | |||
Porszács weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Porszács témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Porszács (szlovákul: Prosačov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 25 km-re északnyugatra, a Tapoly mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PROSZÁCS. Prosucov. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Györgyeshez 1/4 órányira, Hanusfalvához pedig 3 órányira, fejér agyagos földű, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Hanusfalván.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Proszácz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 17 romai, 730 gör. kath. lak., 508 hold szántófölddel. F. u. Szulyovszky. Ut. post. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 115, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 176 lakosából 100 szlovák és 73 cigány volt.
2011-ben 217 lakosából 193 szlovák és 20 cigány.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.