Bányapataka

	Bányapataka (Banské)
	; Bányapataka zászlaja
	; Bányapataka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Polgármester	Štefan Petruň
Irányítószám	094 12 (pošta Vechec)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	1906 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	325 m
Terület	29,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 45″, k. h. 21° 34′ 25″48.829167°N 21.573611°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 45″, k. h. 21° 34′ 25″48.829167°N 21.573611°E
	Bányapataka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bányapataka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bányapataka (1899-ig Bánszka, szlovákul: Banské) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 11 km-re délnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán fekszik.

Története

1397-ben „Banyapathaka alias Wyuagas” néven említik először. 1471-ben „Kwsbanyapathaka” néven szerepel. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1715-ben 41 ház és két malom állt a faluban. 1787-ben 80 házban 608 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁNSZKA. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokos Ura Bernát Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannótól egy mértföldnyire. Termésbéli tulajdonságaira nézve Aranyos patakoz hasonló, harmadik Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bánszka, orosz falu, Zemplén vgyében, egy mély völgyben, hegyektől minden oldalrul körülvétetve, ut. post. Eperjestől 3 órányira. Van 580 görög, 50 római kath., 10 zsidó lak., g. kath., templom egy kősziklán, patakján 2 malma. Határa 5000 hold, mellyből urbériség 16 2/8 telek után 400 h. szántó és 100 h. rét, majorsági szántó 60 hold, s szép bikkes erdő 4060 hold. Szántóföldjei, rétjei mind hegyeken vannak, soványak, s főleg zabot teremnek. A határ nyugoti része magas bérczeken át szomszédos a hires Bánki fördővel Abauj vármegyében. Hegyeiből vasérczeket ásván, ezeket Remetére és Szinnára hordja eladni. Birják: Sós Tamás, Kandó Kálmán, Sós Klára, Szirmay Ferencz, Bernáth Anna, Némethy Gábor, Vladár János.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bányapatak, azelőtt Bánszka, Abauj-Torna vármegye határán fekszik s 109 háza és 550 tótajkú gör.-kath. vallású lakosa van. Postája Vehécz, távírója és vasúti állomása Varannó. Ősrégi község, mely Baniaczka névvel már a XIII. században Ratiszló orosz herczeg birtoka, 1395-ben Bányapataka néven kir. birtokként szerepel. Mátyás király alatt már bányái voltak és akkor csatolták hozzá az Újvágás nevű területet, mely Kisbányapataka néven is említtetik. 1397-ben Rozgonyi Simon volt az ara. 1438-ban már a Sóvári Soósoknak is van itt részbirtokuk. 1458-ban kapják a Czudarok és a Rozgonyiak a nótázott Sóvári Soósok részeit. Ez időben Nagy- és Kis-Bányapataka néven, úgy látszik, két község. 1585-ben, a mikor Varannó tartozéka, Drugeth János, majd Nyáry István az ura. 1598-ban Báthory István is birtokosául említtetik. 1774-ben Melczer Ferencz, Fáy Antal, Soós Imre és Pál, majd gróf Forgách, azután a mult század első felében a Bernáth, Kandó, Nemthy, Soós, Szirmay és Vladár családoké; de ma nincs nagyobb birtokosa. Határában a hegyek barnaszenet és vasérczet rejtenek, de nem aknázzák őket. Dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek Csertlina hora, vagyis Ördöghegye, a Michnicska, vagyis Mitz báné, a Prokopova skala, vagyis Prokop sziklája. Közelében, a hegyek között, van az ú. n. Veternyik, szélbarlang, mely onnan vette nevét, hogy e barlangból folyton erős széláramlat tolul ki.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 567, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt.

2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány.

Nevezetességei

Barokk-klasszicista görögkatolikus temploma 1788-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Hivatalos oldal Archiválva 2005. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Községinfó
Bányapataka Szlovákia térképén

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)