Ugrás a tartalomhoz

Tapolybánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou)
Tapolybánya zászlaja
Tapolybánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1363
PolgármesterMichal Džuka
Irányítószám094 35
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség487 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság141 m
Terület6,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.938889°N 21.604167°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.938889°N 21.604167°E
Tapolybánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolybánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolybánya (1899-ig Tót-Jesztreb, szlovákul: Jastrabie nad Topľou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 8 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján található.

Története

[szerkesztés]

A település a 13. században – de lehetséges, hogy már előbb – keletkezett. 1363-ban említik először, a csicsvai uradalomhoz tartozott. 1600-ban 13 jobbágyháza, evangélikus temploma és lelkészsége volt. 1715-ben 8, 1720-ban 9 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Jesztreb. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Sulyovszky, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Toplya vize mentében, Varannóhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, erdőjök tsekély, földgye az őszit nehezen, a’ tavaszi vetést pedig könnyebben termi.[2]

1828-ban 49 házában 364 lakos élt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány sújtotta, lakói részt vettek a járványt követő felvidéki parasztlázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tót-Jesztreb, tót falu, Zemplén vmegyében, a Tapoly vize déli oldalán, ut. p. Eperjes. Van itt 15 6/8 urbéri telek, 16 zsellér, mintegy 200 hold majorsági föld, 400 hold bikkes erdő, és 100 hold müveletlen térség. Földje 1 1/3 részben a Tapoly völgyében jó; a dombokon ellenben kopár, sovány. Lakja 70 romai, 190 görög kathol., 60 evang., 70 zsidó, r. kath. fiók-templommal. Birják gr. Forgách család és Vladár Tamás.[3]

1900-ban 321 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tapolybánya, azelőtt Tótjesztreb. Tapoly völgyi tót kisközség 57 házzal és 321, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan a mogyorósi vár, illetőleg a varannai uradalom tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak az urai. Egyébiránt a mogyorósi várbirtokok sorsában osztozott. Az újabb korban a Keczer, Almásy, Fáy, Károlyi, Berthóty, azután a Vladár s a gróf Forgách családok lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis s az 1831-iki kolera ide is ellátogatott s lakosai részt vettek a pórlázadásban. 1893-ban az árvíz okozott itt nagy károkat. Római katholikus temploma a XVIII. század elején épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 390 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 449 lakosából 327 szlovák és 117 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

[szerkesztés]