Aranyospatak
| Aranyospatak (Zlatník) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juraj Balog | ||
| Irányítószám | 094 33 (pošta Vyšný Žipov) | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 270 m | ||
| Terület | 6,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 32′ 25″48.966700°N 21.540400°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 32′ 25″48.966700°N 21.540400°E | |||
| Aranyospatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyospatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Aranyospatak (szlovákul: Zlatník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 15 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]1478-ban említi írásos dokumentum először. A 16. század második felében ruszinokkal telepítették be. Tapolymogyorós uradalmához tartozott, mely a nagy kiterjedésű csicsvai váruradalom része volt. Később a Nyáry, Drugeth, Nádasdy és Eszterházy családok birtokolták. A 18. században a Barkóczyak tulajdonában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARANYOS PATAK. Középszerű magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, de nem igen termékeny, és követses; szénája meglehetős, legelője elég, fája mind a’ kétféle, malma a’ szomszédságban, itatója jó, piatzozása Eperjesen, Varannón, harmadik Osztálybéli.”[2]
Lakói közül sokan részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patak (Aranyos), orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 17 romai, 246 hold szántóföld. Hajdan bányákat mivelt, s 1325-ben augustin szerzetesek kolostora volt. F. u. gróf Barkóczy. Ut. p. Vecse.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Aranyospatak, Sáros vármegye határán fekszik. Összesen 15 házból áll, melyekben 79 lakosa él, kik nagyobb részben gör.-kath. vallásúak. Régi község, mely nevét arany-fövenyt hordó patakjától és hajdani aranyércz-bányáitól nyerte. 1325-ben az Ágoston-rendű szerzeteseknek klastromjuk volt itt. Később Csicsva várának tartozéka lett, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosául van említve. A XVIII. században a Barkóczyak lettek az urai és most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Utolsó postája Sókút, távírója és vasúti állomása pedig Varannó.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 75, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 78 szlovák lakosa volt.
2011-ben 74 lakosából 71 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://datacube.statistics.sk/#!/view/sk/VBD_DEM/om7101rr/v_om7101rr_00_00_00_sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
