Eperjes–Tokaji-hegység
| Eperjes–Tokaji-hegység | |
 | |
| A hegység Eperjesnél | |
| Hely |  Magyarország, Szlovákia |
| Hegység | Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Simonka (1092 m)[1] |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Eperjes–Tokaji-hegység
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 48° 37′ 03″, k. h. 21° 28′ 32″48.617500°N 21.475556°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 03″, k. h. 21° 28′ 32″48.617500°N 21.475556°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
Az Eperjes–Tokaji-hegység avagy régebben Eperjes–Tokaji-hegylánc miocén vulkanitokból álló, észak-déli irányban húzódó hegység a Bodrog és a Hernád között. Déli, Tokaj és a Nagy-Milic közötti része Magyarország területére esik (ez a Zempléni-hegység avagy Tokaji-hegység), míg északi, Eperjesig húzódó része Szlovákiában található (Szalánci-hegység).[2]
Korábban három részre tagolták:
- északi csoportja a Dargói-hágóig a Sóvári-hegység;
- középső csoportja a kisszalánci völgyig a Dargó-csoport;
- déli tagja innen Tokajig, mely a Bózsva (Bósva) völgyétől kezdve a Hegyalja nevet viseli.[1]
A döntően észak-déli irányban húzódó hegyvidéket az I. világháború után meghúzott új határok kettévágták, ezután kezdett elterjedni a Magyarországon maradt rész elnevezésére a Zempléni-hegység.[3]
A hegység földtani viszonyai változatosak, vulkáni eredetű, döntően miocén korú, felépítő kőzetei jellemzően andezit, riolit dácit, számos rétegvulkán-kúpot képeznek. Területén számos limnikus medencei eredetű kovásodás, opálosodás, illetve opál-, és érclelőhelyek találhatóak. A középkorban és a XVIII., XIX. században nemesopál-termelése jelentős volt. Magyarországi részének legmagasabb pontja a Nagy-Milic (894 m), a Szlovákia területére eső részen, a Szalánci-hegység területén a Simonka (1092 m).
Ritka növényfaja a hegyi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis).[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Eperjes-Tokaji hegység (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
- ↑ Dr. Gyarmati Pál: 5.5. Tokaji-hegység (magyar nyelven). Magyarország tájainak rövid földtani leírása. Magyar Állami Földtani Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
- ↑ Karátson Dávid: Zempléni-hegység? (magyar nyelven). A Földgömb, 2009. július 26. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
