Ugrás a tartalomhoz

Szécsmező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsmező (Sečovská Polianka)
Szécsmező címere
Szécsmező címere
Szécsmező zászlaja
Szécsmező zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterMarián Fedor
Irányítószám094 14
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség2701 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület22,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 40′ 55″48.783333°N 21.681944°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 40′ 55″48.783333°N 21.681944°E
Szécsmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsmező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szécsmező (1899-ig Szécs-Polyánka, szlovákul: Sečovská Polianka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 12 km-re délre, a Tapoly-patak mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1272-ben említik először, de területén már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt megtalált hatezer éves, női alakot ábrázoló szobrocska és számos cserépmaradvány.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szécs Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Barkótzy Uraság, lakosai katolikusok, és egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Kolcs Hoszszúmezőhöz 1, é. Szacsurhoz is 1 órányira, térséges, és hegyes határja három nyomásbéli, melly gabonát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, malma is jó vagyon, piatza Kassán öt mértföldnyire.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Szécs), tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Parnó fil., 762 romai, 288 g. kath., 11 evang., 8 zsidó lak. Kastély. 1250 hold szántóföld s erdő. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szécsmező, előbb Szécspolyánka. Hajdan Zécs és Polyanka néven két község volt s a Polyánkai Csapyak fészke. 1419-ben Fodor Miklóst iktatják némely részeibe. 1469-ben a Csebieknek is van itt részük, de a birtok nagyobb fele a Csapyaké. 1479-ben a Körtvélyesi Fodor család is előtűnik a két község birtokosai között. 1495-ben a Sztrithei család kap itt részeket. Az 1598-iki összeírás Soós Istvánt és Csapy Ferenczet említi. 1692-ben Pethő Zsuzsánna is kap itt részt. Ezután a Bocskayaké lesz, majd Barkóczy Ferencz kap rá királyi adományt s most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Az 1831-iki kolera itt is megkövetelte a maga áldozatait s lakosai lázadásra késztette. Két temploma közül a görög katholikus 1853-ban s a római katholikus 1872-ben épült. Ide tartoznak Bukovina-, Csereparnya- és Hucsava-erdők. A falunak 250 háza van. Tótajkú, nagyobbára róm. kath. vallású lakosainak száma 1272. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1395-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt.

2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falunak görögkatolikus és római katolikus templomai vannak.
  • 1962-ben és 1992-ben az iskola területén a 17. század második feléből származó, összesen 782 darabos ezüstpénzleletet találtak.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

[szerkesztés]