Polony

	Polony (Poloma)
	; Polony zászlaja
	; Polony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1282
Polgármester	Pavol Hanušovský
Irányítószám	049 22
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	933 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	161 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	582 m
Terület	5,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 20° 49′ 40″49.166667°N 20.827778°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 20° 49′ 40″49.166667°N 20.827778°E
	Polony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Polony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Polonyról szól. Hasonló címmel lásd még: Vaspolony.

Polony (szlovákul: Poloma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 32 km-re északnyugatra, a Tarca felső folyása mellett található.

Története

Német telepesek alapították a német jog alapján a 13. század végén, vagy a 14. század elején. 1330-ban „Polom” néven említik először, mint a tarcai uradalomhoz tartozó önálló plébániát. 1427-ben „Polon” néven találjuk, ekkor 27 portáig adózott a község, ezzel Sáros vármegye közepes nagyságú falvaihoz tartozott. A 16. században lecsökkent a lakosság száma. 1600-ban néhány új család érkezése után 28 parasztház állt a faluban. 1689-ben „Polyom” néven szerepel az írott forrásokban. 1691-ben megszabadult adóterhei alól, német lakossága időközben elenyészett. A 16. és 17. század fordulóján itt is teret nyert a reformáció. Remete Szent Pál tiszteletére szentelt régi temploma is a protestánsok kezére került, katolikus plébániája pedig megszűnt. A templomot csak 1746-ban tudták a katolikusok visszaszerezni. A rekatolizáció fő támogatója Szinyei Merse Zsigmond sárosi főispán volt. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel újra. A község lakossága a 18. századtól újra nőtt, 1787-ben 58 háza és 338 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLOM. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szenvicshez nem meszsze, mellynek filiája, Palocsához fél mértföldnyire, határjának 1/3 része nem igen termékeny, réttye, legelője, és fája van, a’ fuharozást is nagyon gyakorollyák lakosai, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban már 69 házban 529-en éltek a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polom, tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez északra 1/4 órányira: 461 kath., 48 evang. lak. Legelője, rétje, erdeje elég; földe sovány. F. u. Berzeviczy. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 946 lakosából 942 szlovák volt.

2011-ben 951 lakosából 937 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1330-ban már állt, ebből az időből ismert Pál nevű plébánosa is. A gótikus templom nyújtott hajójú, sokszögzáródású szentélyű épület volt. 1851-ben klasszicista stílusban építették át. 1899-ben és 1924-ben megújították, utoljára 1992-ben javították és bővítették. 1520-ban készített késő gótikus szobra ma a pozsonyi Nemzeti Galériában látható, a templomban csak másolata tekinthető meg.
Havasboldogasszony tiszteletére szentelt klasszicista úti kápolnája 1892-ben egy korábbi kápolna helyén épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Hivatalos oldal Archiválva 2008. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk
Községinfó
Polony Szlovákia térképén

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Kisszebeni járás m v sz A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)