Ugrás a tartalomhoz

OMÁV IVfc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MÁV IIIn szócikkből átirányítva)
OMÁV IVfc
OMÁV IVfc osztály
MÁV IIIn. osztály
Pályaszám
OMÁV: IVfc 581
MÁV: IIIn. 3089
Általános adatok
GyártóMf. d. StEG, Bécs
Gyártásban1892
Darabszám1 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésC
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1472 mm
Indító vonóerő63,15 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség60 km/h
Ütközők közötti hossz15 385 mm
Magasság4576 mm
Szélesség3000 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3950 mm
Teljes tengelytávolság3950 mm
Üres tömeg37,03 t
Szolgálati tömeg42,2 t t
Tapadási tömeg42,2 t t
Legnagyobb tengelyterhelés14,1 t
Fékek
TípusaWestinghouse
Rögzítőfékkézifék
Vonatfűtésgőz
Gőzvontatás
JellegC–n3v
Szolgálati tömeg szerkocsival69
Hengerek
Száma3
Nagynyomású henger(ek) átmérője450 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője400 mm
Dugattyú lökethossza650 mm
Állókazán típusasíktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

2226 mm
Gőznyomás12 bar
Tűzcsövek
Száma180 db
Belső/külső átmérője46,5/52 mm
Hossza4000 mm
Rostélyfelület2,27 m²
Sugárzó fűtőfelület9,9 m²
Csőfűtőfelület117,36 m²
Vezérmű rendszereAllan, keresztezett
Szerkocsi
Szolgálati tömege26,8
Vízkészlet9,47 m³
Tüzelőanyag-készlet6,31 m³
SablonWikidataSegítség

A OMÁV IVfc kategória egyetlen mozdonyát az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) rendelte többcélú szolgálatra, azaz teher- és személyvonatok továbbítására, 581 pályaszámmal. Mire azonban a mozdony elkészült, az OMÁV magyarországi vonalait átvette a MÁV, így azt közvetlenül a MÁV-nak szállította le a gyár, mely a IIIn. osztályba sorolta, és a 3089 pályaszámmal jelölte.

A mozdony érdekessége háromhengeres gépezete volt, amely kétféle üzemmódban működhetett:

  • magas nyomású üzemben csak a két külső, kis átmérőjű henger dolgozott ikergépezetként, azaz mindkét henger nagynyomású gőzt kapott, és a középső henger üresjárásban volt;
  • kompaund üzemben a középső, a keretlemezeken belül, a mozdony középvonalában elhelyezett henger nagynyomású gőzt kapott, és az ebből a hengerből kiáramló kisnyomású gőz került a két külső, kis átmérőjű hengerbe.

Mindhárom henger a második kapcsolt kerékpárt hajtotta, melynek tengelye a középső henger miatt könyökös (más néven görbített) kivitelű volt.

A bonyolult gépezet miatt a sorozatgyártás elmaradt, és a mozdonyt hamar selejtezték; sorozatszámot már nem kapott.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lokomotiv-Typen-Album der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien. 1902.
  • Ernő Lányi et al.: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Kiadó: Közlekedési Múzeum. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest 1985, ISBN 963-552-161-8.