OMÁV IVfc

OMÁV IVfc
OMÁV IVfc osztály MÁV IIIn. osztály
Pályaszám
OMÁV: IVfc 581 MÁV: IIIn. 3089
Általános adatok
Gyártó	Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban	1892
Darabszám	1 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	C
Nyomtávolság	1435 mm
Hajtókerék-átmérő	1472 mm
Indító vonóerő	63,15 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség	60 km/h
Ütközők közötti hossz	15 385 mm
Magasság	4576 mm
Szélesség	3000 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	3950 mm
Teljes tengelytávolság	3950 mm
Üres tömeg	37,03 t
Szolgálati tömeg	42,2 t t
Tapadási tömeg	42,2 t t
Legnagyobb tengelyterhelés	14,1 t
Fékek
Típusa	Westinghouse
Rögzítőfék	kézifék
Vonatfűtés	gőz
Gőzvontatás
Jelleg	C–n3v
Szolgálati tömeg szerkocsival	69
Hengerek
Száma	3
Nagynyomású henger(ek) átmérője	450 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője	400 mm
Dugattyú lökethossza	650 mm
Állókazán típusa	síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	2226 mm
Gőznyomás	12 bar
Tűzcsövek
Száma	180 db
Belső/külső átmérője	46,5/52 mm
Hossza	4000 mm
Rostélyfelület	2,27 m²
Sugárzó fűtőfelület	9,9 m²
Csőfűtőfelület	117,36 m²
Vezérmű rendszere	Allan, keresztezett
Szerkocsi
Szolgálati tömege	26,8
Vízkészlet	9,47 m³
Tüzelőanyag-készlet	6,31 m³
Sablon • Wikidata • Segítség

A OMÁV IVf^c kategória egyetlen mozdonyát az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) rendelte többcélú szolgálatra, azaz teher- és személyvonatok továbbítására, 581 pályaszámmal. Mire azonban a mozdony elkészült, az OMÁV magyarországi vonalait átvette a MÁV, így azt közvetlenül a MÁV-nak szállította le a gyár, mely a IIIn. osztályba sorolta, és a 3089 pályaszámmal jelölte.

A mozdony érdekessége háromhengeres gépezete volt, amely kétféle üzemmódban működhetett:

• magas nyomású üzemben csak a két külső, kis átmérőjű henger dolgozott ikergépezetként, azaz mindkét henger nagynyomású gőzt kapott, és a középső henger üresjárásban volt;
• kompaund üzemben a középső, a keretlemezeken belül, a mozdony középvonalában elhelyezett henger nagynyomású gőzt kapott, és az ebből a hengerből kiáramló kisnyomású gőz került a két külső, kis átmérőjű hengerbe.

Mindhárom henger a második kapcsolt kerékpárt hajtotta, melynek tengelye a középső henger miatt könyökös (más néven görbített) kivitelű volt.

A bonyolult gépezet miatt a sorozatgyártás elmaradt, és a mozdonyt hamar selejtezték; sorozatszámot már nem kapott.

Források

• Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 

Irodalom

• Lokomotiv-Typen-Album der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien. 1902.
• Ernő Lányi et al.: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Kiadó: Közlekedési Múzeum. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest 1985, ISBN 963-552-161-8.