EEV TIRGUZSIL
EEV TIRGUZSIL | |
EEV ZSILVÁSÁRHELY MÁV IIIg. osztály MÁV 336 sorozat | |
Pályaszám | |
EEV 28–35 MÁV 270–277 MÁV IIIg 3011–3018 MÁV 336,001–008 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Sigl/Bécs u. Wr. Neustadt |
Gyártásban | 1872 |
Darabszám | EEV: 8 MÁV: 8 (EEV-től) db |
Műszaki adatok | |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 118 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
Ütközők közötti hossz | 14 470 mm |
Teljes tengelytávolság | 3 000 mm |
Szolgálati tömeg | 38,17 t |
Tapadási tömeg | 38,17 t |
Fékek | |
Típusa | Le Chatelier ellengőzfék |
Gőzvontatás | |
Jelleg | C-n2 |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Gőznyomás | 8,5 Atm |
Rostélyfelület | 1,74 m² |
Forrfelület | 131 m² (vízborított) |
Teljesítmény | 285 LE |
Gépezeti vonóerő | 59,939 kN |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Első Erdélyi Vasút ZSILVÁSÁRHELY típusú 28–35 pályaszám-csoportú, majd a MÁV IIIg. osztályú, végül MÁV 336 sorozatú mozdonyai magyar C tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdonyok voltak.
1872-ben az EEV nyolc darab mozdony építését rendelte meg a Sigl (Bécs) és Bécsújhelyi Mozdonygyár (Bécsújhely) mozdonygyárakban. Pályaszámuk 28-35 volt, nevük pedig: ZSILVÁSÁRHELY, KRAJOVA, KALÁN, CETATE BOLE, RETYEZÁT, BARING, TELEK és GYALÁR. A mozdonyok a Piski-Petrozsény vonalon dolgoztak. A pályaviszonyok miatt öt példányt Le Chatelier féle ellengőzfékkel szereltek fel.
Az EEV államosítása után 1884-ben a MÁV saját pályaszámaival látta el őket. Először 270-277, majd IIIg osztály 3011-3018, 1911-től a harmadik számozási rendszerben pedig a 336 sorozat 001-008 pályaszámait kapták.
Az trianoni békediktátummal a 336.003 és 336.005 pályaszámú mozdonyok kivételével a sorozat mozdonyai Romániába kerültek, további sorsuk nem ismert.
A MÁV a nála maradt két mozdonyt 1927-1928-ban selejtezte.
Irodalom
[szerkesztés]- Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk. Mihály Kubinszky. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az EEV 28–35 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A típus története számokban (német nyelven)