Tihany

Tihany
Tihany címere Tihany zászlaja
Becenév: a Balaton ékszerdoboza
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Kötél Balázs (független)
Irányítószám	8237
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Deidesheim Brome Csíkcsicsó Velké Losiny La Morra Praiano Scala
Népesség
Teljes népesség	1338 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	50,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″46.908911111111, 17.879230555556
Tihany Pozíció Veszprém vármegye térképén
Tihany weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihany témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság. Innen nyílik a legjobb kilátás a Balatonra.

Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.

A legenda szerint a Balatonról partra mosott "kecskekörmök" kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejébe feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. a magára maradt nyáj a tóba veszett, körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében.

A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de később újra magánkézbe került, azóta ismét nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.

Naplemente Tihany közelében

Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.

Földrajz

Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.

A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, „amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára.” – írják róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.

Az apátság Balatonfüredről nézve

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor pannoniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.

1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt.

Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelynek csoportjait („bandáit”) a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyen járó nevet viselte.

Közélete

Polgármesterei

Ciklus	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1994	Kántás Vince	KDNP
1994–1998	Bors István	független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Tósoki Imre	független
2010–2014		Fidesz-KDNP
2014–2019		Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024–	Kötél Balázs	független

Gazdaság

A két lefolyástalan területen található (egykori krátergödrökben kialakult) tó és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

Paprikaárus

A település életében régóta fontos szerepet játszik a levendulatermesztés, az 1930-as években a levendulaolajat még a tőzsdén is jegyezték. Tihanyban egészen az 1960-as évekig zajlott nagyipari lepárlás, de aztán több évtizedre megszűnt. A 21. század elején ismét megnőtt az érdeklődés a levendula iránt, manufaktúrák, kisebb vállalkozások jöttek létre, amelyek kozmetikai, gyógyászati és gasztronómiai termékeket állítanak elő a növényből. 2019-ben egy új, nagy kapacitású ipari lepárlót is átadtak.

Közlekedés

A Kossuth Lajos nevű komp Tihany és Szántód között

Közúton északi irányból, a Balaton északi partján vezető 71-es főút felől érhető el, annak a 42+600-as vagy a 43+400-as kilométerszelvényénél lévő elágazások felől. [Mindkét helyen a 7117-es út ágazik ki, illetve torkollik be a 71-esbe: ez az út kanyarog végig az egész Tihanyi-félszigeten, a település központjától délre egy átkötéssel (71 122-es út, Fürdőtelepi út).] Dél felől Szántódról komppal közelíthető meg.

Vasúti kapcsolata nincs (bár régebben az aszófői vasútállomás neve Aszófő-Tihany vasútállomás volt), autóbusszal Balatonfüred felől érhető el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2024 között

Lakosok száma	734	893	848	1027	1310	1493	1368	1381	1238	1338
	1870	1890	1920	1941	1960	1990	2011	2014	2022	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 8,8%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,6% (22,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek és ruszinnak, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 5,4% református, 1% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 3,5% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).

Nevezetességek

• 
  A tihanyi apátság
• 
  A tihanyi kálvária
• 
  Tihany főutcája
• 
  A Csúcshegy légi fotón
• 
  A Csúcshegy légi felvételen

Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a romanikus stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.

Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.

A Balaton partján áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet épülete, József főherceg egykori nyaraló kastélya, valamint az egykori Sport Szálló épülete. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik; ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.

A Tihanyi-félsziget látnivalói közé tartoznak a barátlakások és az Óvár-hegy földsáncrendszere.

Személyek

A tihanyi várban kezdte 1584-ben katonai pályáját Wathay Ferenc költő, festő, végvári vitéz.

Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; a település részét képező Sajkodon élt néhány évig Németh László, itt vendégeskedett Szabó Lőrinc. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

Németh Magda, Németh László író lánya Sajkodról:

Sajkod kis település a tihanyi félsziget nyakában, a Csúcs-hegy tövében, széles kilátással a Nagy-Balatonra. Nemcsak fekvése kivételes, de flórája is egészen egyedülálló az országban, valamelyest mediterrán. […] A Csúcs-hegyről – amely néhány perces kapaszkodó Sajkodtól – látható a Tihanyi Apátságon túl megcsillanó Füredi-öböl, a falu a Belső-tóval, a híres levendulás a környező erdőkkel, az egész Nagy-Balaton s a hegy tövében meghúzódó, az ötvenes években csupán néhány házikóból álló telep, hátterében pedig Aszófő község. A gyógyfüvekben gazdag növényzet illata, a mélységes csend meghitté tette a hegyoldal hangulatát.

A nyarakat helyi házában töltötte Tordy Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Nemzet Színésze.

Testvérvárosai

• Brome, Németország
• Deidesheim, Németország
• Velké Losiny, Csehország
• Csíkcsicsó, Románia ( Székelyföld)
• La Morra, Olaszország
• Praiano, Olaszország
• Scala, Olaszország
• Novalja, Horvátország
• Raguva, Litvánia

Képek

• 
• 
  Rege cukrászda panoráma terasz
• 
  A Belső-tó
• 
• 
• 
• 
  A bozsai öbölben – Sajkod
• 
  Viharfelhő a Visszhang-domb felett 2008 júliusában
• 
• 
• 
• 
  Külső-tó
• 
  I. András és Anasztázia királyné
• 
  Tihany Echo

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Vendégváró

További információk

• Hivatalos honlap (magyar, angol, német, francia)
• Tihany Turizmusáért Egyesület (magyar, angol, német, francia)
• Tihany bemutatása – Balcsi.net
• Tihany látnivalói
• Tihanyi fényképek, panorámaképek