Laborcfalva
| Laborcfalva (Voľa) | |||
 | |||
| Görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1357 | ||
| Polgármester | Štefan Gajdoš | ||
| Irányítószám | 072 21 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 261 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126 m | ||
| Terület | 5,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.844444°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.844444°N 21.850000°E | |||
| Laborcfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Laborcfalva (1899-ig Laborcz-Volya, szlovákul: Voľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 12 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1357-ben említik először. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLYA. Laborcz Volya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Sztáray, Okolicsányi, és Natafalusi Uraságok, lakosai orosz vallásúak, fekszik Sztarához n. k. 1/2, d. Natafalvához fél, é. Őrmezőhöz is fél órányira; határja 2 nyomásbéli, gabonát, zabot, árpát, és búzát középszerűen terem, erdeje tőlgyes, mezeje térséges, és lapályos, fövenyes is, réttye elég, Laborcz vizének áradásai rongállyák, piatza Homonnán van 1 órányira.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volya (Laborcz), Zemplén vm. orosz f. Őrmező fil. 42 romai, 410 g. kath., 17 zsidó lak. Görög anya sz. egyház. 380 h. szántóföld. F. u. gróf Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczfalva, előbb Laborcz-Volya, laborczmenti tót kisközség 80 házzal és 448, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója Nátafalva, távírója Őrmező. Legrégibb birtokosául 1421-ben a Nagymihályi családot ismerjük. 1436-ban a Nátafalusi Csontos családot, 1469-ben a Nagymihályi Eödönffyakat s a Farkas családot iktatják birtokába. 1473-ban Mátyás király a Nátafalussyaknak új adományt ad a birtokra. Az 1598-iki összeírásban Paczoth Ferencz és Szent-Ivány Zsigmond vannak birtokosaiként említve. A XVII. század közepe táján a Barkóczyak bírják. 1774-ben földesurai gróf Sztáray János és Okolicsányi János. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Görög katholikus templomának építési ideje ismeretlen. Van itt egy régi úrilak, mely a Luzsénszkyaké volt. Ide tartozik Sztankócz-puszta, mely már a XV. század elején szerepel és Laborczfalva sorsában osztozott. Itt van Ferenczy Elek kényelmes úrilaka, melynek alapját már a XVI. században lerakták. Később a báró Luzsénszkyaké lett, kiktől, a birtokkal együtt, az e családdal rokon Ferenczy család megvásárolta. A kastélyban említésre méltó könyvtár van, mely kb. 2000 kötetből áll.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt.
2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1700-ban épült, a század végén klasszicista stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
