Vámoslucska

	Vámoslucska (Lúčky)
	; Vámoslucska zászlaja
	; Vámoslucska zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1336
Polgármester	Eduard Baláž
Irányítószám	072 34
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	603 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132 m
Terület	7,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″48.766667°N 22.041667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 22° 02′ 30″48.766667°N 22.041667°E
	Vámoslucska weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vámoslucska témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Lucski.

Vámoslucska (1899-ig Lucska, szlovákul: Lúčky) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 6 km-re keletre, a Széles-tó déli partja közelében fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. századtól éltek itt emberek. A település első írásos említése 1336-ból származik. A község története során helyi és nagymihályi nemesek birtoka, a középkorban vámszedőhely volt. Magyar nevének előtagját a Szeretván volt vámos révéről kapta, mely már a 15. században működött. 1427-ben 24 jobbágyház állt a településen, később a házak száma csökkent. Itt állott 1443-ban Lucska várkastélya, ekkor a Lucskai család birtoka. Eredete, sorsa ismeretlen. 1599-ben 15 adózó háztartása volt. A 17. század folyamán a lakosság száma jelentősen csökkent. A falu régi református temploma 1640-ben épült. 1715-ben 6 adózója volt, 1720-ban pedig már csak nemesek lakták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LUCSKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Szalacskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai jelesek.”^[2]

1828-ban 41 házában 350 lakos élt, határában szőlőt és komlót termesztettek. A 19. században birtokosai a Sztáray és Szemere családok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz keletre 1 1/4 mfldnyire a szobránczi portautban: 44 római, 152 gör. kath., 134 ref., 13 zsidó lak. Ref. szentegyház. Jó föld. F. u. gr. Stáray Albert, Szemere György.”^[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

A második világháború során régi református temploma megsemmisült. A háború után újat emeltek helyette.

Népessége

1910-ben 506-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 512 lakosából 469 szlovák és 32 magyar volt.

2011-ben 529 lakosából 440 szlovák volt.

Nevezetességei

Református temploma 1947 és 1959 között Juraj Byrtus tervei szerint épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]