Nagyszeretva

	Nagyszeretva (Stretava)
	; Nagyszeretva zászlaja
	; Nagyszeretva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1266
Polgármester	Marek Keher
Irányítószám	072 13
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	699 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	84 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	7,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″48.644444°N 22.000000°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″48.644444°N 22.000000°E
	Nagyszeretva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeretva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Feketevíz jobb partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatosan lakott volt.

1266-ban „Zirutua” néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan „aqua Zyrtua” alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás található a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé tulajdonában állt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”^[2]

1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin.”^[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.

Népessége

1910-ben 564-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 616 szlovák volt.

Nevezetességei

Gótikus református temploma a 15. században épült, 1782-ben megújították.
Római katolikus temploma 1970-ben épült. 1993-ban készült oltárképén a Szent Kassai vértanúk láthatók.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]