Bajánháza
Bajánháza (Bajany) | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Polgármester | František Genco | ||
Irányítószám | 072 54 (pošta Lekárovce) | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 463 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 107 m | ||
Terület | 5,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′ 12″, k. h. 22° 06′ 35″48.603333°N 22.109722°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 12″, k. h. 22° 06′ 35″48.603333°N 22.109722°E | |||
Bajánháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajánháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bajánháza (szlovákul: Bajany, románul: Boneşti) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 8 km-re északkeletre, az Ung bal partján található.
Története
[szerkesztés]1370-ben „Bayanhaza” néven említi először írásos forrás. 1434-ben a Bayan néven szerepel és később csupán az eredeti és ősi Bajánháza megnevezés bukkan fel az írott forrásokban [1]. Lakói főként mezőgazdasággal és szövéssel foglalkoztak.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BAJÁNHÁZA. Bonyestye. Elegyes lakosú falu Ungvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik nap kelet felé Pálótzhoz egy mértföldnyire. Szántó földgyei termékenyek, ’s szép javai is vagynak, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bajánháza, magyar-orosz falu, Ungh vármegyében, Palóczhoz egy órányira: 140 r., 132 g. kath., 168 ref., 54 zsidó lak., ref. anyatemplommal, jó földekkel, erdővel. F. u. többen. Ut. p. Ungvár.”[3]
1897-ben jelentősebb birtokosai a Berzeviczy (125 hold) és Köröskényi (116 hold) család voltak.[forrás?] 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
A Csehszlovákiához csatolás után, 1920-ban először a Bajánház név vált hivatalossá, majd 1927-ben vezették be a ma is hivatalos szlovák nevet.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 518-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 534 lakosából 453 szlovák és 65 magyar volt.
2011-ben 506 lakosából 456 szlovák és 44 magyar volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1910-ben, református temploma 1936-ban, görögkatolikus temploma 1992-ben épült.
Képtár
[szerkesztés]-
Címeres üdvözlőtábla
-
Helységnévtábla
-
Felszabadulási emléktábla
-
Alapiskola
-
Óvoda
-
Református templom
-
Emléktábla a református templom falán
-
Görögkatolikus templom
-
Görögkatolikus templom
-
Feszület a görögkatolikus templom udvarán
-
Emléktábla a görögkatolikus templom falán
-
Temetői nagykereszt
-
Temetői nagykereszt – részlet
-
Temető
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.