Németvágás

	Németvágás (Poruba pod Vihorlatom)
	; Németvágás zászlaja
	; Németvágás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1418
Polgármester	Juraj Kriška
Irányítószám	072 32
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	606 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	30 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	20,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 22° 08′ 14″48.825000°N 22.137222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 22° 08′ 14″48.825000°N 22.137222°E
	Németvágás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Németvágás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Németvágás (1899-ig Német-Poruba, szlovákul: Poruba pod Vihorlatom, korábban Nemecká Poruba, németül: Deutschporub/Nickelsdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 20 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység déli részén, a Porubai-patak partján fekszik.

Története

A település 1410-ben a német jog alapján keletkezett. Első lakói német telepesek voltak. 1418-ban említik először. 1427-ben 18 adózó portája volt. Amikor a közelben vasérclelőhelyet találtak, a bánya mellett Remetevasgyár néven új települést alapítottak. Itt a termelés egészen 1922-ig folytatódott, amikor a telep leégett és már nem építették újjá.

A falut német lakosságának elköltözése után ruszin telepesekkel telepítették be, akik főként földműveléssel és szénégetéssel foglalkoztak. Emellett részt vettek a vasfeldolgozásban is. Házaikat fából építették.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Német Poruba, és Ördög Poruba. Két tót faluk Ungvár Vármegyében, földes Uraik külömbféle Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s másfélék is, fekszenek Tibének szomszédságában, mellynek filiáji, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek, második osztálybéliek.”^[2]

1828-ban 88 házában 522 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poruba (Német), orosz falu, Ungh vgyében, Vinnához keletre 2 1/2 órányira; 11 romai, 469 görög kath., 18 zsidó lak. Hegyes határ. Fürész- és más malmok. Rengeteg erdő. F. u. gr. Waldstein, Draveczky. Ut. post. Szobráncz.”^[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 615, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 625 lakosából 621 szlovák volt.

2011-ben 626 lakosából 607 szlovák volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 17. században épült. Tornya korábban hagymakupolás volt, mai formáját az 1950-es átépítéskor kapta. 1986-ban sekrestyével bővítették, kórusa 1988-ban épült, ekkor új belső berendezést is kapott.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]