Ugrás a tartalomhoz

Laborcfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laborcfalva (Voľa)
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Laborcfalva címere
Laborcfalva címere
Laborcfalva zászlaja
Laborcfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1357
PolgármesterŠtefan Gajdoš
Irányítószám072 21
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség261 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület5,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.844444°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.844444°N 21.850000°E
Laborcfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcfalva (1899-ig Laborcz-Volya, szlovákul: Voľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 12 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1357-ben említik először. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLYA. Laborcz Volya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Sztáray, Okolicsányi, és Natafalusi Uraságok, lakosai orosz vallásúak, fekszik Sztarához n. k. 1/2, d. Natafalvához fél, é. Őrmezőhöz is fél órányira; határja 2 nyomásbéli, gabonát, zabot, árpát, és búzát középszerűen terem, erdeje tőlgyes, mezeje térséges, és lapályos, fövenyes is, réttye elég, Laborcz vizének áradásai rongállyák, piatza Homonnán van 1 órányira.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volya (Laborcz), Zemplén vm. orosz f. Őrmező fil. 42 romai, 410 g. kath., 17 zsidó lak. Görög anya sz. egyház. 380 h. szántóföld. F. u. gróf Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczfalva, előbb Laborcz-Volya, laborczmenti tót kisközség 80 házzal és 448, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója Nátafalva, távírója Őrmező. Legrégibb birtokosául 1421-ben a Nagymihályi családot ismerjük. 1436-ban a Nátafalusi Csontos családot, 1469-ben a Nagymihályi Eödönffyakat s a Farkas családot iktatják birtokába. 1473-ban Mátyás király a Nátafalussyaknak új adományt ad a birtokra. Az 1598-iki összeírásban Paczoth Ferencz és Szent-Ivány Zsigmond vannak birtokosaiként említve. A XVII. század közepe táján a Barkóczyak bírják. 1774-ben földesurai gróf Sztáray János és Okolicsányi János. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Görög katholikus templomának építési ideje ismeretlen. Van itt egy régi úrilak, mely a Luzsénszkyaké volt. Ide tartozik Sztankócz-puszta, mely már a XV. század elején szerepel és Laborczfalva sorsában osztozott. Itt van Ferenczy Elek kényelmes úrilaka, melynek alapját már a XVI. században lerakták. Később a báró Luzsénszkyaké lett, kiktől, a birtokkal együtt, az e családdal rokon Ferenczy család megvásárolta. A kastélyban említésre méltó könyvtár van, mely kb. 2000 kötetből áll.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt.

2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség