Szirtes
| Szirtes (Strihovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1635 | ||
| Polgármester | Iveta Ihnatková | ||
| Irányítószám | 067 74 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 142 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 425 m | ||
| Terület | 13,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 53′ 49″, k. h. 22° 16′ 34″48.896944°N 22.276111°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 49″, k. h. 22° 16′ 34″48.896944°N 22.276111°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szirtes (1899-ig Sztriócz, szlovákul: Strihovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 14 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység keleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1600 körül, a ruszin lakosság soltész általi betelepítésével keletkezett, ezzel a vidék egyik legfiatalabb községe. Első írásos említése 1635-ben történt. Jobbágyok lakta település volt, a homonnai uradalom része. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó háztartása létezett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTRIVÉZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai g. katolikusok, fekszik Hrabovához, Rosztokához n. ny. 3/4, és Mihajlótól n. k. is annyi órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, kavitsos, sovány, sárga, agyagos a’ földgye, többnyire zabot terem, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdeje van, kenyér dolgában szűkölködik; piatza Homonnán és Ungváron.”[2]
1828-ban 48 házában 364 lakos élt. A községben vízimalom működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrihócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 354 g. kath., 10 zsidó lak., 441 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. posta N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szirtes, azelőtt Sztriócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség 51 házzal és 344 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott. A hagyomány szerint már a tatárjárás előtt fennállott és beljebb, a hegyek között feküdt, a hol földbe vájt búvóhelyek még ma is láthatók. Állítólag a tatárjárás után telepedett mai helyére. Újabbkori birtokosai a gróf Van Dernáth, báró Vécsey, gróf Schmiddegh, gróf Nádasdy és herczeg Lobkovitz családok voltak és most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. fatemplomát 1790 körül építették. A benne látható, poklot ábrázoló kép, 1796-ból való. Az egyház vert ezüst-kelyhet őriz, mely mintegy kétszáz éves.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 315, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 196 lakosából 172 szlovák, 17 ruszin és 7 ukrán volt.
2011-ben 147 lakosából 113 szlovák és 20 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma a 18. század végén épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
[szerkesztés]A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
|  | |
