Cirókahosszúmező
| Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Kníž | ||
| Irányítószám | 067 82 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1893 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 183 m | ||
| Terület | 26,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 57′ 37″, k. h. 22° 03′ 43″48.960278°N 22.061944°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 37″, k. h. 22° 03′ 43″48.960278°N 22.061944°E | |||
| Cirókahosszúmező weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cirókahosszúmező témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cirókahosszúmező (szlovákul: Dlhé nad Cirochou, korábban Cirocké Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 7 km-re délnyugatra, a Ciróka-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1342-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1774-től a Szirmay családé.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Cziroka Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, a’ kinek lakásával díszesíttetik, fekszik nap kel. Cziróka Belyához, délr. Modrához 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, és egyebet középszerűen terem, határja térséges, majd hegyes, és agyagos is, bik fa erdeje van, malmai jók, piatzok Homonnán.”[2]
Később a Grünwald és Grósz családok birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziroka-Hosszúmező, nagy tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához keletre 2 órányira: 1451 kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1330 h. szántóföld. Hegyes, erdős határ. Két malom a Cziroka patakján. F. u. Szirmay.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czirókahosszúmező, czirókamenti tót kisközség. Van 258 háza és 1357 róm. kath. vallású lakosa. Szintén a homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben már a Szirmay Sándoré. A Szirmayak maradnak azután hosszú időn át birtokosai. Jelenleg dr. Kolpaszky Istvánnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kuriája, melyet még a Szirmayak építtettek. A faluban fennálló róm. kath. templom a XV. században épült, de már át van alakítva.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1377, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.
2001-ben 2123 lakosából 2100 szlovák volt.
2011-ben 2040 lakosából 2023 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gótikus temploma a 14. században épült, a 18. században átépítették.
- Klasszicista kastélya a 18. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
[szerkesztés]A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
|  | |
