Csukaháza
Csukaháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Szinnai |
Rang | község |
Polgármester | Ľuboš Cima |
Irányítószám | 067 35 (pošta Pčoliné) |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | SV |
Népesség | |
Teljes népesség | 162 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 396 m |
Terület | 9,03 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 22° 10′ 12″49.102778°N 22.170000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 22° 10′ 12″49.102778°N 22.170000°E | |
Csukaháza weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukaháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csukaháza (1899-ig Csukalócz, szlovákul: Čukalovce, ukránul: Csukalivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 13 km-re északra, A Keleti-Beszkidek völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÚKALOCZ. Csukalovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Szinai járásban, határja két nyomásbili, ’s ha trágyáztatik meglehetősen terem, réttyei jók, de szoross, malma helyben, itatója alkalmatos, vagyonnyait eladhattya Homonnán, fája nem lévén, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csukalócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Papina fiókja, 14 róm., 505 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. templom. 787 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Homonna.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csukaháza, azelőtt Csukalócz. Ruthén község 72 házzal és 436 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Szinna, legközelebbi vasúti állomása Homonna. Mindvégig a homonnai uradalomhoz tartozott, de a mult század elején a Csáky grófok, majd a Lónyayak lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Ősi templomának építési idejét a hagyomány a XIV. századba teszi, de a mostani gör. kath. templom 1826-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 409, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 143 lakosából 82 ruszin, 50 szlovák és 10 ukrán volt.
2011-ben 158 lakosából 85 ruszin, 58 szlovák és 11 ukrán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1740-ben épült.
- Ortodox temploma.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség