Meggyfalu
| Meggyfalu (Oľšinkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1567 | ||
| Polgármester | Ján Kundrat | ||
| Irányítószám | 067 16 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 443 m | ||
| Terület | 7,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 59″, k. h. 22° 02′ 22″49.199700°N 22.039300°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 59″, k. h. 22° 02′ 22″49.199700°N 22.039300°E | |||
| Meggyfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Meggyfalu (1899-ig Olsinkó, szlovákul: Oľšinkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 13 km-re délkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1556-ban a falu nem fizetett adót. 1567-ben „Olsinka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Szirmay és Dernáth családok birtoka. 1715-ben 10 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 293 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSINKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Rholly Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Viravához, és Világhoz is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, és kevés gabonát terem, földgye agyagos, de nem igen hegyes, bikkfával, és zab kenyérrel bővelkedik, piatza Homonnán, legelője elég van.”[2]
1828-ban 36 háza volt 291 lakossal, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, valamint fenyőolaj, lenolaj készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olsinkó, orosz falu Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 rom., 280 görög kath., 7 zsidó lak. 437 hold szántófölddel. F. u. gr. Szirmay. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Megyfalu, azelőtt Olsinkó, a gácsi határon fekvő ruthén kisközség, 36 házzal és 272 lakossal, kik görög katholikusok. Postája Virava, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Kolossyak voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A mult század negyvenes éveiben az egész község leégett. Gör. kath. temploma 1776-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 267, túlnyomórészt (92,5% - 247 fő) ruszin lakosa volt, 8 német, 1 magyar és 11 egyéb nemzetiségűvel, azaz egyetlen tót (szlovák) lakos nélkül került Csehszlovákiához.
2001-ben 41 lakosából 16 ruszin, 16 ukrán és 7 szlovák volt.
2011-ben 35 lakosából 16 ruszin, 13 szlovák és 6 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]Ortodox temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
|  | |
