Zemplénróna
| Zemplénróna (Rovné) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Homonnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Jozef Baláž | ||
| Irányítószám | 067 32 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 464 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 188 m | ||
| Terület | 8,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″48.979167°N 22.008333°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″48.979167°N 22.008333°E | |||
| Zemplénróna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénróna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zemplénróna (1899-ig Rovna, szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 10 km-re északkeletre, az Udva-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1400 körül alapították soltész általi betelepítéssel a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ból származik. A Drugeth család birtoka volt, majd kihalásuk után a Csákyak és az Andrássyak tulajdonában találjuk. 1600-ban a bíró házán kívül 9 háztartása volt. Később lakosságának száma növekedett. 1715-ben 13, 1720-ban 8 adózó háztartással rendelkezett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROVNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Felső Körtvélyeshez 2/4, d. Cziróka hoszszú mezőhöz 3/4, n. ny. Udvához 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát tsekélyen terem; erdeje kevés; itten az Uraságnak szép majorsága van; piatzok Homonnán 1 1/4 órányira.”[2]
1828-ban 54 házában 403 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rovna, tót falu, Zemplén vmegyében, Körtvélyes fil., 405 r. kath., 5 zsidó lak. Szántófölde 649 hold. Erdeje van. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénróna, azelőtt Rovna, tót kisközség 69 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti állomása Udva, legközelebbi távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVII. század végén Putnoky Jánost is egy itteni részbirtokba iktatták. Azután a gróf Csákyak, s ezek révén az Andrássyak lettek a földesurai. Most gróf Andrássy Géza birtoka, kinek itt romladozó, régi kastélya is van. Érdekes tudni, hogy Trefort Ágoston és Eötvös József báró itt gondolták ki és innen adták közforgalomba a „róna” szót. Római katholikus temploma 1853-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 511 lakosából 970 szlovák, 95 ruszin és 35 cigány volt.
2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma 1853-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
[szerkesztés]A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
