Ugrás a tartalomhoz

Göröginye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göröginye (Ohradzany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1317
PolgármesterAndrea Kličová
Irányítószám067 22
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség631 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület11,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778°N 21.840000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778°N 21.840000°E
Göröginye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göröginye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Göröginye (szlovákul: Ohradzany, korábban Ochránce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a késői kőkorban is éltek emberek.

Feltételezések szerint a település egyike a terület legrégibb településeinek, valamikor a 10. század táján keletkezett, de írott forrásban csak 1317-ben jelent meg először („Geregynne” alakban) Károly Róbert király oklevelében. Ekkor a homonnai uradalom tartozéka lett és a 16. századig az is maradt. Templomát már az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzék említi. 1550 körül lakói reformátusok lettek. 1557-ben 8 adózó portát számláltak a községben. Később a Csákyak birtoka lett. 1715-ben a faluban két malom működött, 52 házából 20 lakatlan volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GÖRÖGINYE. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Csáky Uraságnak szép mulató helye.”[2]

A 19. században a Csákyak mellett az Andrássy és a Máriássy családé. 1828-ban 76 ház állt a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Göröginye, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 561 kath., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1264 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Csáky László örökösei. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

Iskoláját 1884-ben alapították.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Göröginye, tót kisközség, 135 házzal és 791 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s a Drugethek bírták, míg később a gróf Csáky, az Orosz s a Szirmay családoké lett. Most Ehrenheim Ferdinándnénak van itt nagyobb birtoka. 1788-ban a község járási székhely volt. A faluban katholikus templom áll fenn, melynek építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Vitézvágás-puszta melyről sokkal régibb adatok szólanak, mint Göröginyéről. Már 1451-ben a Drugethek birtoka és ezután Göröginye sorsában osztozott, mely utóbbi csak az 1598-iki összeírásban szerepel először. Vitézvágásnak a XVIII. században Vitezócz eltótosított neve is volt.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

1940. április 16-án hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melynek következtében a házak kétharmada leégett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 973-an, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 622 lakosából 607 szlovák volt.

2011-ben 640 lakosából 625 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1939-ben építették.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göröginye&oldid=23565134”