Várjeszenő
Várjeszenő (Jasenov) | |||
A várjeszenői vár romjai madártávlatból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Homonnai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1317 | ||
Polgármester | Lucia Sukeľová | ||
Irányítószám | 066 01 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | HE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1179 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 155 m | ||
Terület | 12,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 54′ 09″48.907500°N 21.902500°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 54′ 09″48.907500°N 21.902500°E | |||
Várjeszenő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Várjeszenő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Várjeszenő (1899-ig Jeszenő, szlovákul: Jasenov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 3 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut 1279-ben említik először. Magyar nevének előtagját egykori váráról kapta. A vár a 13. században a tatárjárást követően épült, ekkor a Gutkeled nembeli Joachim báné volt. 1328-ban „castrum Jezenew” néven említik először. A 15-16. században bővítették. A 17. századig a Rozgonyiaké, majd 1644-ben Rákóczi György ostrommal elfoglalta és lerombolta. A 18. században a Csáky család tulajdonában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÖ. Hajdani omladozott Vár Zemplén Várm. építtetett a’ köz véllekedés szerént Homonnaiak által, ’s véllhető az időben, midön Barkó Vára is virágzott, mellynél tágasabb vala, Homonnához más fél órányira fekűdt; sok viszontagságokat szenyvedett, a’ Tatárok miatt; 1544dikben pedig Rákótzi György által egészen le rontattatott, ’s azután többé meg nem építtetett.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1/2 órányira: 420 r. kath., 28 zsidó lak. 1810 hold szántófölddel, nagy erdővel, s egy régi puszta várral. F. u. gr. Vandernath.”[3]
A 19. században az Andrássy családé. A 20. század elején a romokat restaurálták, de később tulajdonosai a várat sorsára hagyták, ma tekintélyes romjai láthatók.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Várjeszenő, előbb Jeszenő, laborczvölgyi tót kisközség a Jeszenő pataka mellett, 96 házzal és 576, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A Guth-Keled-nembeli Ráskai család fészke, mely itt, a falu fölött, magas hegytetőn, a tatárjárás után, erős várat építtetett. Romját mostani tulajdonosa, gróf Andrássy Géza restauráltatja. 1330-ban már a Drugetheké volt. 1450-ben Nagymihályi Györgyöt, 1520-ban pedig Sztrithey Zsigmondot iktatják némely részeibe. Azután a Homonnaiak uradalmához tartozott. Vára 1616-ban még teljesen ép állapotban megvolt, de 1644-ben Rákóczy György megostromolta és akkor rommá lett. Újabbkori birtokosai a Barkóczyak, Szirmayak, majd a gróf Van Dernáth család voltak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. temploma 1600-ban épült. Ide tartozik Barthos-tanya.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 578, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 284 szlovák lakosa volt.
2011-ben 1174 lakosából 1104 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jeszenő várának maradványai.
- Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1600 körül épült.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A várromok légifotója
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 28.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 28.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség