Ugrás a tartalomhoz

Kisökrös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisökrös (Slovenská Volová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterMária Gajdošová
Irányítószám067 22
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség561 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület8,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°E
Kisökrös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisökrös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisökrös (1899-ig Tót-Volova, szlovákul: Slovenská Volová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 7 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Grosóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leginkább, hegyes, agyagos a’ földgye, erdeje van, szőleje nints, piatza Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volova (Tót), Zemplén vm. tót f. Göröginye fil. 416 kath., 14 zsidó lak., 694 h. szántófölddel. F. u. gróf Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisökrös, azelőtt Tótvolova, tót kisközség 36 házzal és 221 lakossal, kiknek legnagyobb része gör. kath. vallású. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan Ökörmező volt a neve s e nevet később eltótosították. A homonnai uradalom tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Barkóczy, Van Dernáth és Zichy grófok s a Szirmayak voltak; most a gróf Andrássy Sándor birtoka. A faluban nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 478 lakosából 438 szlovák és 34 cigány volt.

2011-ben 517 lakosából 451 szlovák és 58 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1973-ban épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség