Kisökrös
Kisökrös (Slovenská Volová) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1451 |
Polgármester | Mária Gajdošová |
Irányítószám | 067 22 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Teljes népesség | 561 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 60 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 165 m |
Terület | 8,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 54″, k. h. 21° 50′ 42″48.981600°N 21.845000°E | |
Kisökrös weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisökrös témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisökrös (1899-ig Tót-Volova, szlovákul: Slovenská Volová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 7 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1451-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Grosóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leginkább, hegyes, agyagos a’ földgye, erdeje van, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volova (Tót), Zemplén vm. tót f. Göröginye fil. 416 kath., 14 zsidó lak., 694 h. szántófölddel. F. u. gróf Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisökrös, azelőtt Tótvolova, tót kisközség 36 házzal és 221 lakossal, kiknek legnagyobb része gör. kath. vallású. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan Ökörmező volt a neve s e nevet később eltótosították. A homonnai uradalom tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Barkóczy, Van Dernáth és Zichy grófok s a Szirmayak voltak; most a gróf Andrássy Sándor birtoka. A faluban nincs templom.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 478 lakosából 438 szlovák és 34 cigány volt.
2011-ben 517 lakosából 451 szlovák és 58 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1973-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség