Ugrás a tartalomhoz

Szerelmes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerelmes (Ľubiša)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1410
PolgármesterJozef Sklenčár
Irányítószám067 11
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség818 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület10,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 12″, k. h. 21° 56′ 44″49.003333°N 21.945556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 12″, k. h. 21° 56′ 44″49.003333°N 21.945556°E
Szerelmes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerelmes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szerelmes (1899-ig Lyubise, szlovákul: Ľubiša) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt 1982-ben előkerült leletek: két szekerce és számos cserépmaradvány, melyek a homonnai múzeumba kerültek.

A mai települést 1410-ben „Libise” néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. Neve a szláv „Libuše” női névből származik. A 15. században a német jog alapján soltész által telepítették be. 1410-ben már a Drugethek homonnai uradalmának része volt. A család kihalása után, a 17. századtól a Csákyak, majd az Andrássyak birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBISE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Laborcza vize mellett, Homonnához egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Kohanóczé.[2]

A falut 1848 márciusáig, a jobbágyság megszüntetéséig a soltész, mint bíró igazgatta.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lyubisse, tót falu, Zemplén vmegyében, a Laborcza mellett, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 510 római, 58 görög kath., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Erdő. 651 hold szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szerelmes, azelőtt Lyubise. Laborczmenti tót kisközség. Van 85 háza és 424 róm. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti megállóhelye Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a gróf Csáky és a Pupinszky családok voltak. Most a gróf Andrássyaknak van itt nagyobb birtokuk. 1873-ban a kolera-járvány sok lakosától megfosztotta. Római katholikus temploma 1771-ben épült. Szűz Mária fából faragott szobrát valamelyik Drugeth ajándékozta a templomnak.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 460, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt.

2011-ben 839 lakosából 831 szlovák volt.

2021-ben 818 lakosából 800 szlovák, 4 cigány, 4 ruszin, 1 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb, 7 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. október 2.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]