Ugrás a tartalomhoz

Szilvásújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilvásújfalu (Slivník)
Szilvásújfalu zászlaja
Szilvásújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1321
PolgármesterVladimír Kráľovský
Irányítószám076 12
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség751 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület11,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 33′ 25″48.600000°N 21.557000°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 33′ 25″48.600000°N 21.557000°E
Szilvásújfalu weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szilvásújfalu (szlovákul: Slivník) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tőketerebestől 18 km-re délnyugatra, a Ronyva-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, de lakott volt a hallstatt korban és a római korban is.

A mai települést 1321-ben „Wyfalu” alakban említik először. 1327-től „Vyfolu”, „Wyfolu”, „Nova Villa” neveken szerepel a korabeli forrásokban. Nemesi község. A 17. században és a 18. század elején, a kuruc háborúk során többször pusztították hadak. 1663-ban és 1710-ben pestis pusztította. 1715-ben 7 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1720-ig az Ujfalussy család birtoka, 1774-től a Vécsey családé. A csaknem elnéptelenedett települést a 18. században ruszin pásztorokkal telepítették be. 1787-ben 59 házában már 486 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Szilvás Újfalu. Zemplén Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős.[2]

1828-ban 73 háza és 549 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztította. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Szilvás), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Abauj vmegye szélén, Kassához 4 mfd. 310 romai, 147 gör. kath., 4 evang., 40 ref., 19 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Hegyes határ. 871 h. szántóföld. Erdő. Kastély. F. u. Vandernath, Bernát s m.[3]

1869-ben 672, 1880-ban 641 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szilvásújfalu, Abauj-Torna vármegye határán fekvő tót kisközség, 134 házzal és 607, nagyobbára római katholikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Kozma. Már a XIV. században szerepelt s akkor két telep volt Szilvás és Újfalu néven, melyek közül az utóbbi akkoriban Abauj vármegyében feküdt. Egy birtokosa lévén az Újfalussy család személyében, később egyesült s Szilvásújfalu néven egy possessiót alkotott. Az Újfalussyak bírták egész 1730-ig. Az 1598-iki összeíráskor Újfalussy Andráson, Ferenczen, Gáspáron, Istvánon, Lászlón és János özvegyén kívül még Kassa városának és Görbe Péter deáknak is volt itt birtokuk. Az Újfalussyaknak fiágon magvaszakadván, a gróf Brankovichok lettek utódaik, kiktől a báról Splényiekre szállott. 1774-ben báró Splényi Gábor, Ecsedy András és Nyeviczkey Ádám, majd a Bernáth, Chernel, Olchváry, Soltész, Paizsos, gróf Van Dernáth s a báró Vécsey családok a földesurai. Most báró Vécsey Lászlónak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. 1663-ban a pestis, 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztította lakosait. A római katholikus templom helyén hajdan más templom állott, melyet báró Splényi Gábor tábornok 1744-ben vett vissza a reformátusoktól, leromboltatta s helyére újat építtetett. Ide tartozik Bércz-puszta, gróf Sztáray Nandine és báró Vécsey Alfonz birtoka, kinek itt csinos úrilaka van.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Ma Szilvásújfaluhoz tartozik, egykor önálló település volt Bérc falu.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERCZ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében, fekszik Szilvás Újfalunak szomsédságában.[2]

1828-ban két háza és 16 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bércz, puszta, Zemplén vmgyében, Szilvás-Ujfalu fiókja, 16 lak.[3]

A 19. század végén csatolták Szilvásújfaluhoz. A 20. század elején birtokosa gróf Sztáray Ferdinánd és báró Vécsey Alfonz volt. Itt állt a Sztáray és a Vécsey család kastélya.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 656-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 808 lakosából 804 szlovák volt.

2011-ben 801 lakosából 764 szlovák.

2021-ben 751 lakosából 734 szlovák, 3 cseh, 1 magyar (0,13%), 1 román, 12 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1914-ben épült neogótikus stílusban, belseje részben a 18. század közepén épült korábbi templomból való.
  • Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)