Vaján
| Vaján (Vojany) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Czinke István | ||
| Irányítószám | 076 72 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 920 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 101 m | ||
| Terület | 10,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 21° 59′ 30″48.572222°N 21.991667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 21° 59′ 30″48.572222°N 21.991667°E | |||
| Vaján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vaján (szlovákul: Vojany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 7 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es út mentén, 102 m tengerszint feletti magasságban.
Története
[szerkesztés]A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Béla király felesége, Ilona királyné bosszút állt a férjét megvakíttató Kálmán király hívein és 68 nemest lefejeztetett. Ez az ősi Arad nevű település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.
A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiainak, Péter és Pál ungi várurak birtoka volt, akik 1292-ben a birtok felét a Jób nemzetségnek adták el. A település első írásos említése 1323-ban „Voyan” alakban történt, 1427-ben pedig „Wayan” alakban bukkan fel. A 15. század elején Vaján a népesebb települések közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1522-ben Bátori István nádor, királyi helytartó hűséges szolgálataik, illetve tűzvész miatt Csicseri Lászlót és Zsigmondot a király hazatértéig felmenti a Vaján birtokon lévő részeik utáni adófizetés alól.[2] 1617-ben a birtokos Csicsery Ambrus adományából felépült a falu református temploma, mely a mai temető dombján állt, pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent, majd újra növekedésnek indult. A falu lakói ekkor református magyarok voltak. 1798-ban tűzvész pusztított, amelyben az egész falu leégett. Ekkor 340 lakosa volt a községnek.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő.”[3]
1831-ben újabb csapás érte a falut: súlyos kolerajárvány pusztított, melynek 72 lakos esett áldozatául. 1840-ben a falu közepén új templom építésébe kezdtek, melyet 1846-ban szenteltek fel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár.”[4]
1882-ben újabb tűzvész tört ki, ebben a falu nyugati része égett le. A század végéig a lakosság viszonylagos békében élhetett, de a gazdasági nehézségek miatt sokan kivándoroltak Amerikába. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
1948-ban 663 lakos élt a községben, ekkor kapta mai hivatalos nevét is. 1951-ben megalakult a földműves szövetkezet. 1956-ban új nyolcosztályos magyar alapiskola építése kezdődött, mely a mai napig is áll. A faluban kenderfeldolgozó üzem működött. Az 1960-as évek elején nagyszabású építkezések kezdődtek. 1962-ben új betonhidat építettek a Laborcon. 1966-ban új hőerőművet adtak át. 1978-ban a Slovnaft olajfinomító üzeme kezdte meg működését, az üzem 1998-ig működött. Az ezredforduló után a Lykotex gyára nyílt meg, mely üveggyapotot termelt, de később ez is bezárt. A községben dinamikusan fejlődik az infrastruktúra és a kulturális élet.
Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar alapiskolája.[5]
Népessége
[szerkesztés]1910-ben a községet 603-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 797-en lakták, ebből 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány.
2011-ben 863 lakosából 524 magyar, 189 szlovák és 124 cigány volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma 1840 és 1846 között épült.
Ismert személyek
[szerkesztés]- Pályája korai szakaszában itt működött református segédlelkészként Virágh Béla (1890–1966) későbbi nemzetiségi politikus, pozsonyi tartománygyűlési és budapesti országgyűlési képviselő.
Képtár
[szerkesztés]-
Címeres üdvözlőtábla -
Kétnyelvű helységnévtábla -
Községi hivatal -
Református templom -
IV. Béla szobra -
IV. Béla szobra -
Az 1848-as forradalom emlékkopjafája -
1848-as kopjafa - részlet -
Egyházi alapiskola -
Második világháborús emlékmű -
Vajáni utcakép -
Óvoda -
Posta -
Temetőkapu -
Felszabadulási emléktábla a községi hivatal falán -
Temetői nagykereszt -
Harangláb a temetőben
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlaghőmérséklet (°C) | −3,5 | −1,3 | 3,9 | 9,5 | 15,0 | 17,9 | 20,3 | 19,2 | 15,3 | 9,4 | 3,8 | −0,6 | 9,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 33 | 32 | 34 | 46 | 60 | 73 | 71 | 72 | 53 | 52 | 49 | 44 | 619 |
| Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői | |||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ C. Tóth Norbert 2010: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523). Budapest, 125-126 No. 111.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ujszo.com[halott link]
Irodalom
[szerkesztés]- Krajnyik Zsolt 2006: Vaján – Egy falu a történelem kereszttüzében. Komárno. ISBN 80-8056-570-8
További információk
[szerkesztés]
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
