Vásárhely
| Vásárhely (Trhovište) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1220 | ||
| Polgármester | Róbert Koba | ||
| Irányítószám | 072 04 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2090 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 132 m | ||
| Terület | 12,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 58″, k. h. 21° 48′ 19″48.699444°N 21.805278°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 58″, k. h. 21° 48′ 19″48.699444°N 21.805278°E | |||
| Vásárhely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vásárhely (szlovákul: Trhovište) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 10 km-re délnyugatra, az Ondava bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek, ezt bizonyítják az 1953-ban itt talált rézből készített eszközök, valamint a falutól északkeletre talált kőkorszaki sírok is. A Nagymihály felé vezető út közelében egykori földvárat feltételeznek.
A települést 1220-ban „Vasarhel” néven említik először. Neve alapján már ekkor vásáros hely lehetett. Temploma valószínűleg már a 13. században, vagy legkésőbb a 14. század elején állt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi Tibo nevű papját is. A templomot Szent Nikodémus tiszteletére szentelték fel és a katolikusok a 16. század közepéig használhatták. 1563-ban már az evangélikus egyház kezén volt. A 14. és 17. század között a falu birtokosa a Drugeth család volt, akik az uradalmat Barkó várából irányították. A faluban a 16.–17. században vámot is szedtek. Kastélyában a 16. században több megyegyűlést tartottak. 1600-ban 34 háztartás adózott a településen. Az összeírás szerint ekkor templom, plébánia, iskola, vendéglő és kastély állt Vásárhelyen, ezzel a környék legjelentősebb településének számított. 1623-ban az összeírás szerint a bíróéval együtt 43 ház állt itt. A 18. század elejének háborús eseményei és a járványok következtében a lakosság száma jelentősen csökkent. 1715-ben 18, 1720-ban 17 háztartása adózott. 1759 és 1761 között a falu a régi helyén új templomot épített, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1781-ben a türelmi rendelet alapján a temető területén az evangélikusok építhették fel templomukat.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÁSÁRHELY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik Bánótzhoz 1/4 órányira; dombos, és többnyire térséges, veres agyagot, egy részében kavitsos a’ földgye, 3 nyomásbéli, leginkább búzát, gabonát, zabot, középszerűen árpát, és tengerit terem; erdeje van, szőleje nints, malma, vámja, halászó vize van, rétekkel is bővelkedik, piatza Nagy-Mihályon, és Gálszécsen 1 órányira.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vásárhely, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, N.-Mihályhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire a kassai postautban: 223 romai, 155 g. kath., 8 evang., 326 ref., 29 zsidó lak. Romai és g. kath. és ref. anyatemplom, 715 hold termékeny szántóföld. Malom az Ondava vizén. F. u. gróf Csáky László örökösei. Ut. post. Vecse.”[3]
1880-ban nagy tűzvész pusztított a faluban, melyben annak egész középső része leégett.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Vásárhely, tót kisközség, 230 házzal és 1209, nagyobb részben ev. ref. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Egyike a vármegye legősibb községeinek, mely már 1219-ben vásáros helyként szerepel. A XV. század közepén a Drugethek voltak az urai. 1550-ben Orlay Magdolnát és Mekcsy, másként Mecskey Lászlót iktatják némely részeibe. 1584-ben Báthory Klára és Drugeth István, 1590-ben Banchy János is birtokosaiként említtetnek. Az 1598-iki összeírás a Homonnai Drugetheken kívül még Kátai Mihályt is birtokosának tudja. 1604-ben itt vármegyegyűlést tartottak. 1626-ban Drugeth János és Pázmány Péter a birtokosai, kik a maguk részét Nyáry Istvánnak és nejének zálogosítják el. Később a Csákyak lettek földesurai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis ezt a községet sem kerülte el, 1880-ban pedig nagyobb része leégett. A községben három templom van, melyek közül a római katholikus 1759-ben, a görök katholikus 1800-ban és a református 1896-ban épült. A Nagymihály felé vezető úton, a Dolni Bolkovo nevű dűlőn hajdan állítólag földvár állott. A községtől délnyugatra feküdt egykor Kupony község, mely a XIV. században Kupon és Kopon alakban van említve. Ide tartoznak Kanó- és Ujház-tanyák.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
Vásárhely 1924-ben kapcsolódott be a buszközlekedésbe a Kassa-Nagymihály vonalon. 1925-ben megalakult a tűzoltóegylet. A második világháború során 1944. november 9. és 15. között a harcok miatt lakosságát evakuálták.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1200-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1703 lakosából 1659 szlovák volt.
2011-ben 1882 lakosából 1653 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus templomát 1818-ban készítették.
- Keresztelő Szent János tiszteletére épített, római katolikus temploma 1759-ben épült késő barokk stílusban. A 19. század elején megújították, 1885-ben új tornyot építettek hozzá.
- A római katolikus plébánia a 18. és 19. század fordulóján létesült.
- Református temploma 1781-ben, mai formájában 1896-ban épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
