Ugrás a tartalomhoz

Trebovljani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trebovljani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községGradiška
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség361 fő (2013)[1]
Népsűrűség26,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület13,71 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′ 51″, k. h. 17° 07′ 38″45.097500°N 17.127200°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 51″, k. h. 17° 07′ 38″45.097500°N 17.127200°E
SablonWikidataSegítség

Trebovljani (szerbül: Требовљани), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 50 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re nyugatra, a Prosara-hegység lábánál, a Ljutava-patak mentén, 115-170 méteres magasságban fekszik. Több, kis településből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 416 352
Bosnyák 1 0
Horvát 2 7
Jugoszláv 0 0
Egyéb 6 2
Összesen 425 361

Története

[szerkesztés]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 84 háztartást, 528 ortodox szerb és 3 muszlim lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 105 háztartása és 567 lakosa volt.[5]

Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben megbújó partizánokhoz. A szlavóniai Sloboština faluban követték el az usztasák az egyik legnagyobb bűnüket. 1942 júliusában 155 vagont szállítottak Pozsega területére, olyan kozarai szerbekkel, akiket elhajtottak otthoniakból. A jasenovaci koncentrációs táborból a felszámolások segítésére Maks Luburić vezette usztasa büntetőexpedíció érkezett, amely azonnal megkezdte az ártatlan kozaraiak lemészárlását. 1942. augusztus 16-án 1368 nőt és gyermeket öltek meg ott, ebből 1165-öt a Kozarától. Az áldozatokat dróttal megkötözték és élve öt nagy kútba dobták őket. A háború után Sloboština helyi lakosai kiszedték a holttesteket a kútból, és a falun kívül, a Velika felé vezető út mentén ásták el őket.[6][7] Sok bistricai és trebovljani nő és lány halt meg itt. Ezt a szörnyű eseményt a 15 éves trebovljanai Stanka Panić élte túl, aki elmondta a történteket.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  3. a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  4. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
  5. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
  6. Мучеништво српске нејачи са Козаре. javodno.com . (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  7. Сјећање на страдале Србе из села Требовљани под Козаром. rtrs.ty . (Hozzáférés: 2024. november 10.)

További információk

[szerkesztés]