Vakuf (Gradiška)
| Vakuf | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 64,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 39″, k. h. 17° 21′ 17″44.994200°N 17.354700°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 39″, k. h. 17° 21′ 17″44.994200°N 17.354700°E | |
 | |
Vakuf (szerbül: Вакуф), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 31 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 18, közúton 20 km-re délkeletre, 105-107 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának délkeleti részén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 412 | 338 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 4 | 6 |
| Összesen | 416 | 346 |
Története
[szerkesztés]A Gradina lelőhelyen található középkori vár maradványai arról tanúskodnak, hogy itt már a középkorban is társadalmi élet folyt.[4] A középkorban ez a terület a glaži zsupánia területéhez tartozott, melynek központja valahol az Orbász folyó mellett volt.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka községhez tartozó településnek 14 háztartása és 108 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Mrčevci községhez tartozó Vakuf Srpski településen 36 háztartást, 240 ortodox szerb és 1 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ebben az időszakban Romanovci község része volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 45 halálos áldozata volt.[9] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – késő középkori vár maradványai. Központi része egy 50x30 méteres, kelet-nyugati irányú kiemelkedés, melyet erős földsánc és mély árok övezett. A területen építőanyag (kő, habarcs), valamint salak, csont és kerámiatöredékek találhatók. A szomszédos földterületen ugyancsak sok kerámiatöredék került elő.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Gradiška 120. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Gradiška 267. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
[szerkesztés]
