Orubica (Gradiška)
| Orubica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 3,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 17° 26′ 58″45.136900°N 17.449400°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 17° 26′ 58″45.136900°N 17.449400°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orubica (szerbül: Орубица), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 53 km-re északra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 20 km-re keletre, 89-91 méteres magasságban, a Száva nagy kanyarulatában, a folyó jobb partján és az általa félig körbevett síkságon fekszik. Vele átellenben a Száva bal partján található a jóval nagyobb horvátországi Orubica.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 46 | 13 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 1 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 48 | 14 |
Története
[szerkesztés]A település neve 1339-ben bukkan fel először szapolyai nemesekkel kapcsolatban, aki egy bizonyos Demeter nevű orubicai nemes fiai voltak. A bosna srebrenai ferences rendtartomány első leírásakor szintén említik Orubicát, ahol visokai ferences atyák szolgáltak.[4] A térséget 1536-ban szállta meg a török. Orubica a török uralom alatt is a nagyobb telelpülések közé tartozott. Tomo Ivković szkardonai és boszniai püspök 1626 és 1630 között 200 katolikus hívőt bérmált itt meg.[4] 1638. július 10-én Jeronim Lučić püspök és 8 ferences rendtársa 436 főt bérmált meg a településen. Mivel akkoriban a Száva és az Orbász közötti terület nyugati részén nem volt katolikus templom a plébánia területe a Száva mindkét partjára kiterjedt.[4] 1672. március 28-án Nikola Ogramić az 1715 hívőből 1308-at bérmált. A plébániának nem volt temploma, sem plébániaháza, így a püspökök és a ferences atyák a katolikusok házaiban szálltak meg. [4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 16 háztartása és 86 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Orubica községhez tartozó településen 43 háztartást és 179 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Orubica községnek összesen 74 háztartása és 424 lakosa volt.[7]
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 49 szerb halálos áldozata volt.[8] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1936-ban épült, majd 2008-ban megújították és újra felszentelték.[9] A Szávától 200 méterre nyugatra találtható, egyhajós, keletelt épület. Harangtornya a nyugati homlokzat előtt áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b c d Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ Hram Svetih apostola Petra i Pavla u selu Orubica. nekros.info . (Hozzáférés: 2024. december 5.)
További információk
[szerkesztés]
