Čatrnja (Gradiška)
| Čatrnja | |
 | |
| A čatrnjai mecset | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 733 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 89,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,22 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 28″, k. h. 17° 13′ 13″45.124400°N 17.220300°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 28″, k. h. 17° 13′ 13″45.124400°N 17.220300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Čatrnja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čatrnja (szerbül: Чатрња), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 37, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, 90-94 méteres magasságban. Gradiškától nyugatra, a Kozarska Dubica felé vezető úton található. Nyugaton a falu határa a Jablanica folyó, mely északon egy másik folyóba, a Szávába ömlik. Čatrnja több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 329 | 583 |
| Bosnyák | 271 | 119 |
| Horvát | 89 | 10 |
| Jugoszláv | 43 | 0 |
| Egyéb | 36 | 21 |
| Összesen | 768 | 733 |
Története
[szerkesztés]A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az új hatalom a falu gyors fejlődését eredményezte. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 37 háztartása és 184 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Bosanska Gradiška községhez tartozó településen 51 háztartást, 217 ortodox szerb, 9 muszlim, 61 római katolikus és 20 görög katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) részévé vált. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Közlekedés
[szerkesztés]A településen 2011. november 30-án Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Boris Tadić, a Szerb Köztársaság elnöke közösen nyitotta meg a Gradiška - Banja Luka autópálya Čatrnja és Mahovljana közötti szakaszát.
Nevezetességei
[szerkesztés]A čatrnjai mecset 1975-ben épült.[6] A bosznia-hercegovinai háború során 1993. április 11-én dinamittal rombolták le. A mai a korábbi mecset alapjaira épült, a minaret pedig mintegy 30 méter magas.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
- ↑ Rijaset. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 2.)
- ↑ Čatrnja – Džamija Čatrnjska. mizbosanskagradiska.com . (Hozzáférés: 2024. november 23.)
További információk
[szerkesztés]
