Elezagići
| Elezagići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 557 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 63,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 56″, k. h. 17° 15′ 37″45.048900°N 17.260300°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 56″, k. h. 17° 15′ 37″45.048900°N 17.260300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elezagići (szerbül: Елезагићи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 41 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délre, 98-102 méteres magasságban, a Jurkovica és Borna folyók közötti síkságon fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 552 | 555 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 4 | 1 |
| Összesen | 561 | 557 |
Története
[szerkesztés]Elezagići neve a hagyomány szerint török eredetű, olyannyira, hogy a szerb falu lakói meg akarták változtatni a település nevét, mondván, hogy az az Oszmán Birodalom idejéből származik, így ezeken a területeken a törökséget képviseli. A helyi közösség lakosságának viszont több mint 95 százaléka ortodox vallású, ezért kérték az illetékes hatóságok segítségét.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 54 háztartása és 371 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Rogolje községhez tartozó településen 76 háztartást, 465 ortodox szerb és 7 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az Úr Mennybementele tiszteletére szentelt ortodox templomát 1985-ben szentelték fel. A rogolji plébániához tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Ledvice na žaru. oslobodjenje.ba . (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
További információk
[szerkesztés]
