Dragelji
| Dragelji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 24,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 5,47 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 44″, k. h. 17° 08′ 55″45.062200°N 17.148600°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 44″, k. h. 17° 08′ 55″45.062200°N 17.148600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dragelji (szerbül: Драгељи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 51 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re délnyugatra, a Kozara-hegységtől keletre, 105-183 méteres magasságban, a Lubina-folyó jobb partján elterülő dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 207 | 134 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 16 | 0 |
| Egyéb | 12 | 1 |
| Összesen | 235 | 135 |
Története
[szerkesztés]A falu középkori létezéséről tanúskodhatott az a glagolita felirat, melyet 1920-ban találtak itt, és amelynek később nyoma veszett.[4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 37 háztartása és 200 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó községnek 79 háztartást és 449 ortodox szerb lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 80 háztartása és 406 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943. szeptember 10-én az usztasák 46 helyi lakost mészároltak le a faluban, közülük 21 gyerek és 19 nő volt.[8] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- 1920-ban a faluban egy középkori glagolita (valószínűleg kőbe vésett) feliratot találtak, melyet Zágrábba küldtek, ahol aztán nyoma veszett.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 166. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Milan Radanović: Zločini 3. bojne 1. ustaškog obrambenog zdruga na području Stare Gradiške i Bosanske Gradiške krajem 1943. i početkom 1944. snv.hr
További információk
[szerkesztés]
