Cerovljani
| Cerovljani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 380 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 25,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Terület | 14,68 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cerovljani (szerbül: Церовљани), jelentős ukrán kisebbséggel rendelkező szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 40 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re délnyugatra, 120-150 méteres magasságban, a Jurkovica-csatornától nyugatra található dombvidéken fekszik. Áthalad rajta a Gradiškát Banja Lukával összekötő autópálya.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 475 | 336 |
| Bosnyák | 2 | 1 |
| Horvát | 25 | 10 |
| Jugoszláv | 31 | 0 |
| Egyéb | 71 | 33 |
| Összesen | 604 | 380 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 10 háztartása és 72 ortodox szerb lakosa volt.[4] A 19. század végén és a 20. század elején főként Galíciából és Kárpátaljáról nagyszámú ukrán és lengyel lakosság települt ide. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Bosanska Gradiška községhez tartozó településen 26 háztartást, 57 ortodox szerb, 27 római katolikus és 54 görög katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A második világháború végén a lengyel lakosság többsége visszatelepült Lengyelországba. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jozafát tiszteletére szentelt ukrán görög katolikus temploma. Kisméretű, egyszerű építmény, a homlokzat előtti alacsony, zömök harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
További információk
[szerkesztés]
