Mašići (Gradiška)
| Mašići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1175 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 66,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,57 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 57″, k. h. 17° 15′ 29″45.015833°N 17.258056°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 57″, k. h. 17° 15′ 29″45.015833°N 17.258056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mašići témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mašići (szerbül: Машићи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 36 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 19 km-re délre, 100-200 méteres magasságban, a Borna és Osorna folyók mentén fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1331 | 1161 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 4 | 6 |
| Jugoszláv | 15 | 1 |
| Egyéb | 9 | 7 |
| Összesen | 1359 | 1175 |
Története
[szerkesztés]A település középkori múltjáról tanúskodnak a Borna feletti Đurica Brdón található középkori vármaradványok.[4]
A Banja Luka-i régió egykor legnagyobb faluja, amelyet – ahogyan itt hiszik – Mašić bégről nevezték el, gazdag történelemmel rendelkezik. Gyakran és örömmel beszélnek róla, hogy 1806-ban itt robbant ki a történelemből jól ismert mašići lázadás, amelyet Milutin Bogdanović kenéz vezetett Karađorđe parancsára.[5] A mašići felkelés volt az első nagy szerb lázadás a török uralom ellen a boszniai pasalukban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka községhez tartozó településnek 76 háztartása és 616 ortodox szerb lakosa volt.[6] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Mašići községhez tartozó településen 108 háztartást, 654 ortodox szerb, 20 muszlim, 20 római katolikus és 8 görög katolikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 135 háztartása és 481 lakosa volt.[8]Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]- A mašićiak ritka állatfajokat tenyésztenek, emellett foglalkoznak mezőgazdasággal és a zöldségtermesztéssel, de dísznövényeket is termesztenek. [5]
- Mašići lakossága széles körben ismert kőműveseiről és építőmestereiről is.[5]
Sport
[szerkesztés]- FK „Borac” Mašići labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés]- Đurica Brdo – középkori vár maradványai a Borna nyugati partja feletti 137 méteres magaslaton egy nagyobb kiterjedésű kőfalakkal rendelkező középkori vár maradványai látszanak. Építési módja alapján korát a késő középkorban határozták meg.[4]
- Az ortodox műemlékké vált mašići templomot 1905-ben építették, és a Boldogságos Szűz Mária születésére szentelték fel.[5]
- Az egész Potkozarje fontos egyházi épülete az a fatemplom, amelyet Stevo Stojnić helyi lakos barátok és szomszédok segítségével épített a Mašićihoz tartozó Gaj faluban. A hat méter magas, nyolc méter hosszú és négy méter széles boltozat alatt mintegy száz hívő fér el. A belső teret a Borislav Ćulum által készített ikonosztáz uralja, a templomot Nikola Pavlović tervezte.[9]
- Ugyancsak Gaj településen avatták fel Đorđ Petrović Karađorđe mellszobrát, aki fontos szerepet játszott a híres mašići törökellenes lázadás megindításában 1806-ban. Karađorđe fel akarta lázadni a boszniai Krajinát, és kapcsolatba akart lépni Marmon francia tábornokkal, aki akkoriban foglalta el a szomszédos Krajinai határőrvidéket. Karađorđe hívei azonban nem voltak készen erre a nagy vállalkozásra, mert az emberek nagyon szegények és fegyvertelenek voltak. A mašići felkelés volt az első nagy szerb lázadás a török uralom ellen a boszniai pasalukban. A szobor Mladen Stajčić szobrászművész alkotása.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ a b c d e Slavna istorija sela među koricama knjige: Objavljena monografija o Mašićima kod Gradiške. srpskainfo.com . (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Wooden churh in Mašići. stojnic.info . (Hozzáférés: 2024. november 27.)
További információk
[szerkesztés]
