Ugrás a tartalomhoz

Mašići (Gradiška)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mašići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községGradiška
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség1175 fő (2013)[1]
Népsűrűség66,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület17,57 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 57″, k. h. 17° 15′ 29″45.015833°N 17.258056°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 57″, k. h. 17° 15′ 29″45.015833°N 17.258056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mašići témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mašići (szerbül: Машићи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 36 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 19 km-re délre, 100-200 méteres magasságban, a Borna és Osorna folyók mentén fekszik. Több, kis településből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 1331 1161
Bosnyák 0 0
Horvát 4 6
Jugoszláv 15 1
Egyéb 9 7
Összesen 1359 1175

Története

[szerkesztés]

A település középkori múltjáról tanúskodnak a Borna feletti Đurica Brdón található középkori vármaradványok.[4]

A Banja Luka-i régió egykor legnagyobb faluja, amelyet – ahogyan itt hiszik – Mašić bégről nevezték el, gazdag történelemmel rendelkezik. Gyakran és örömmel beszélnek róla, hogy 1806-ban itt robbant ki a történelemből jól ismert mašići lázadás, amelyet Milutin Bogdanović kenéz vezetett Karađorđe parancsára.[5] A mašići felkelés volt az első nagy szerb lázadás a török uralom ellen a boszniai pasalukban.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka községhez tartozó településnek 76 háztartása és 616 ortodox szerb lakosa volt.[6] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Mašići községhez tartozó településen 108 háztartást, 654 ortodox szerb, 20 muszlim, 20 római katolikus és 8 görög katolikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 135 háztartása és 481 lakosa volt.[8]Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • A mašićiak ritka állatfajokat tenyésztenek, emellett foglalkoznak mezőgazdasággal és a zöldségtermesztéssel, de dísznövényeket is termesztenek. [5]
  • Mašići lakossága széles körben ismert kőműveseiről és építőmestereiről is.[5]
  • FK „Borac” Mašići labdarúgóklub

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Đurica Brdo – középkori vár maradványai a Borna nyugati partja feletti 137 méteres magaslaton egy nagyobb kiterjedésű kőfalakkal rendelkező középkori vár maradványai látszanak. Építési módja alapján korát a késő középkorban határozták meg.[4]
  • Az ortodox műemlékké vált mašići templomot 1905-ben építették, és a Boldogságos Szűz Mária születésére szentelték fel.[5]
  • Az egész Potkozarje fontos egyházi épülete az a fatemplom, amelyet Stevo Stojnić helyi lakos barátok és szomszédok segítségével épített a Mašićihoz tartozó Gaj faluban. A hat méter magas, nyolc méter hosszú és négy méter széles boltozat alatt mintegy száz hívő fér el. A belső teret a Borislav Ćulum által készített ikonosztáz uralja, a templomot Nikola Pavlović tervezte.[9]
  • Ugyancsak Gaj településen avatták fel Đorđ Petrović Karađorđe mellszobrát, aki fontos szerepet játszott a híres mašići törökellenes lázadás megindításában 1806-ban. Karađorđe fel akarta lázadni a boszniai Krajinát, és kapcsolatba akart lépni Marmon francia tábornokkal, aki akkoriban foglalta el a szomszédos Krajinai határőrvidéket. Karađorđe hívei azonban nem voltak készen erre a nagy vállalkozásra, mert az emberek nagyon szegények és fegyvertelenek voltak. A mašići felkelés volt az első nagy szerb lázadás a török uralom ellen a boszniai pasalukban. A szobor Mladen Stajčić szobrászművész alkotása.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  3. a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
  5. a b c d e Slavna istorija sela među koricama knjige: Objavljena monografija o Mašićima kod Gradiške. srpskainfo.com . (Hozzáférés: 2024. november 27.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
  9. Wooden churh in Mašići. stojnic.info . (Hozzáférés: 2024. november 27.)

További információk

[szerkesztés]