Greda (Gradiška)
| Greda | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 118 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 34,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,46 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 19′ 45″45.138056°N 17.329167°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 19′ 45″45.138056°N 17.329167°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Greda (szerbül: Греда), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre, 90-92 méteres magasságban, a Gradiška városa és Száva-folyó között elterülő síkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 137 | 112 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 5 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 13 | 1 |
| Összesen | 159 | 118 |
Története
[szerkesztés]A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 15 háztartása 91 ortodox szerb és 12 katolikus horvát lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Kozinci községhez tartozó településen 26 háztartást, 100 ortodox, 27 római katolikus, 2 muszlim és 10 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 15 halálos áldozata volt, mind szerbek.[6] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt pravoszláv templom a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti, az épület méreteihez képest magas harangtornnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
További információk
[szerkesztés]
