Mokrice (Gradiška)
| Mokrice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,07 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′, k. h. 17° 15′45.100000°N 17.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′, k. h. 17° 15′45.100000°N 17.250000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mokrice (szerbül: Мокрице), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délre, 94 méteres magasságban, a Gradiška városától délre húzódó, a Jurkovica bal partján levő síkságon fekszik. Néhány házból álló kis település.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 26 | 16 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 26 | 17 |
Története
[szerkesztés]Mokrice területének római múltjára utal az itt talált jelentős római pénzlelet, mely mintegy kétezer darab, 4. századi római bronz érmét tartalmaz Valens és Valentinianus császárok idejéből.[4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A háború után főként szerbek és romák települtek be, ma Gradiška városának agglomerációjához tartozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római éremlelet a 4. századból.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
További információk
[szerkesztés]
