Trošelji
| Trošelji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 565 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 70,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,02 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 49″, k. h. 17° 21′ 12″45.063600°N 17.353300°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 49″, k. h. 17° 21′ 12″45.063600°N 17.353300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trošelji (szerbül: Трошељи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 34, közúton 39 km-re északra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, 93-97 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának középső részén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 516 | 554 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 12 | 10 |
| Jugoszláv | 20 | 0 |
| Egyéb | 2 | 1 |
| Összesen | 550 | 565 |
Története
[szerkesztés]A lefčei náhije 1604-es összeírása említi először Gočilovac falut, amely a mai Trošelji korábbi neve volt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 33 háztartása és 203 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1879-től Északnyugat Németországból több hullámban evangélikus német lakosság települt be a szerbek mellé, majd 1893-ben Bukovinából nagy számban katolikus lengyelek érkeztek. 1888-ban megnyitották a falu első iskoláját, ahol német nyelven folyt az oktatás.[6]
1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Dubrava Turska községhez tartozó településen 93 háztartást, 323 ortodox, 151 római katolikus és 45 evangélikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1919-ben új iskolát nyitottak a településen.[8] 1921-ben a településen 326 ortodox, 164 római katolikus, 79 evangélikus és 2 görög katolikus lakos élt.[9] Közülük 120 német, 106 lengyel és 6 ukrán volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Miután a második világháborúban összeomlott a belső biztonság, a nácik megkezdték a német nemzetiségűek evakuálását Boszniából.[10] Így még a háború alatt a német lakosságot visszatelepítették Németországba, a kommunista hatóságok megsemmisítették a németség és a német kultúra létezésének minden emlékét és a települést szerbek népesítették be. A lengyelek pedig 1946-ban visszaköltöztek Lengyelországba.
A második világháborúban a településnek 44 halálos áldozata volt, mind szerbek.[11] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült az itteni lengyelek adományaiból. 1946-ban, amikor a lengyel lakosság elhagyta Trošeljét és környékét, több tárgyat vittek magukkal a templomból, hogy emlékeztessenek egykori helyükre. Az egyik ilyen tárgy Szent Antalról, a trošeljei templom védőszentjéről készült nagy festmény volt, amely az oltár fölött állt. Amikor Lengyelországba érkeztek, a képet a Parowa város templomában helyezték el. Később azonban egyikük, Kazik Sarzynski indítványára úgy határoztak, hogy a képet visszaviszik Trošeljébe. Mivel ez akadályokba ütközött, Sarzynski úgy döntött, hogy másolatot készít róla és azt viszi vissza a templomba. 2018. augusztus 15-én Kaziko terve sikerült, és a festmény 72 év után megérkezett Trošeljébe. A festményen kívül Kazik Sarzynski szorgos kezei elkészítették a keresztút reprodukcióját, amelyet a lengyelek a trošeljei templomból szintén Lengyelországba vittek, valamint egy oltárt és ambót. A templom jelenleg is felújítás alatt áll.[12]
- Szent Paraskeva Antal tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Gradiška 123. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Gradiška 223. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Gradiška 324. o.
- ↑ Gradiška 269. o.
- ↑ Gradiška 484. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ PROSLAVLJEN SVETI ANTE PADOVANSKI ZAŠTITNIK TROŠELJA. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. december 8.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
[szerkesztés]
