Rovine (Gradiška)
Rovine | |
A rovinei Šibić bég mecset | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Gradiška |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1478 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 262,0 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,64 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 04′ 59″, k. h. 17° 18′ 01″45.083100°N 17.300300°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 59″, k. h. 17° 18′ 01″45.083100°N 17.300300°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rovine témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rovine (szerbül: Ровине), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 34, közúton 38 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, 95-96 méteres magasságban, a Gradiškát Banja Lukáva összekötő főút mentén elterülő síkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 304 | 1001 |
Bosnyák | 577 | 436 |
Horvát | 18 | 8 |
Jugoszláv | 0 | 1 |
Egyéb | 21 | 33 |
Összesen | 1016 | 1478 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 64 háztartása 285 muszlim, 31 ortodox szerb és 1 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Dubrava Turska községhez tartozó településen 61 háztartást, 315 muszlim, 11 ortodox és 6 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 71 halálos áldozata volt.[6] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején 1992-ben a falu mecsetét felrobbantották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu főutcájában áll a mecset, melyet 1891-ben építettek.[7] Építője Šibić bég volt és a mecset ma is az ő nevét viseli. Az eredeti minaret fából épült. A mecsetet, mely idővel túl kicsinek bizonyult 1973-ban a Rovinai Gyülekezeti Bizottság és az Iszlám Közösség Igazgatósága döntése alapján áthelyeztek a másik oldalra, vagyis a Banja Luka felé vezető út jobb oldalára. A boszniai háború során 1992. november 11-én dinamittal lerombolták.[8] A háború után felújították és 2002. július 26-án nyitották meg hivatalosan. A korszerű, új mecset 13 x 10 méteres, 38 méter magas minarettel.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ Arhivirana kopija. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 2.)
- ↑ Omerdić, Muharem (1999). Prilozi izučavanju genocida nad Bošnjacima: (1992-1995). Sarajevo: El-Kalem. ISBN 9958-23-011-9.
- ↑ Rovine. mizbosanskagradiska.com . (Hozzáférés: 2024. december 6.)
További információk
[szerkesztés]