Mačkovac (Gradiška)
Mačkovac | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Gradiška |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 275 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 31,5 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,73 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 09′ 59″, k. h. 17° 18′ 06″45.166400°N 17.301700°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 59″, k. h. 17° 18′ 06″45.166400°N 17.301700°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mačkovac (szerbül: Мачковац), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, 90-95 méteres magasságban, a Száva-folyó jobb partján és a folyó éles kanyarulatában elterülő síkságon, a balparti, horvátországi Vrbje községhez tartozó Mačkovaccal átellenben fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 165 | 246 |
Bosnyák | 0 | 1 |
Horvát | 265 | 17 |
Jugoszláv | 27 | 0 |
Egyéb | 19 | 11 |
Összesen | 476 | 275 |
Története
[szerkesztés]Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már a bronzkorban is éltek emberek. A leletek közül a legjeletősebbek négy bronz szekerce, öt karkötő, két sarló, valamint nagyszámú egyéb fegyver és ékszer maradványai, melyek a közép-boszniai urnamezős kultúra késő bronzkori korszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.[4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 59 háztartása 223 ortodox szerb és 163 katolikus horvát lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Kozinci községhez tartozó településen 73 háztartást, 188 ortodox és 264 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 20 halálos áldozata volt, egy kivételével mind szerbek.[7] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu pravoszláv temploma a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
- A római katolikus templom a Szávamenti út közelében található. Egyhajós, kelet - nyugati tájolású épület, melynek harangtornya a keleti homlokzat előtt, az északi oldalon áll. Az épület meglehetősen elhanyagolt állapotú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
További információk
[szerkesztés]