Cimiroti
Cimiroti | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Gradiška |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 207 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 24,2 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 138 m |
Terület | 8,54 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 03′ 55″, k. h. 17° 10′ 29″45.065300°N 17.174700°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 55″, k. h. 17° 10′ 29″45.065300°N 17.174700°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cimiroti (szerbül: Цимироти), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re délnyugatra, a Kozara-hegységtől keletre, 110-180 méteres magasságban, a Lubina-folyó jobb partján elterülő dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 325 | 207 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 3 | 0 |
Egyéb | 3 | 0 |
Összesen | 331 | 207 |
Története
[szerkesztés]A Glavica nevű magaslaton talált leletek tanúsága szerint ez a terület már az őskorban is lakott volt. A Lubina partján a kora középkorban vár épült, melyet természetes akadályok védtek.[4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó, akkor még Kijevci Dolnjinak hívott településnek 48 háztartása és 255 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó községnek 99 háztartást, 525 ortodox szerb, 4 muszlim, 2 római katolikus és 3 görög katolikus lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 102 háztartása és 528 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a falu temetőjében áll.
- Glavica – őskori erődítmény maradványai a Glavica nevű kiemelkedő magaslat száz méteres átmérőjű platóján. A lelőhely feltárását 1978-ban és 1979-ben M. Đurđević végezte. A régészeti ásatás mintegy 200 m2-es területen zajlott. Ennek eredményeként egy, viszonylag nagyméretű erődített település nyomaira bukkantak. A kultúrréteg vastagsága mintegy két méter volt, melyben két korszak volt megkülönböztethető. A felső, 50 cm vastag réteg a kora vaskorhoz, míg az alatta levő másfél méter a késő bronzkorhoz volt köthető.[4]
- Varošanka – kora középkori vár maradványai. A lelőhely a Lubina-folyó jobb partján fekszik, három oldalról a Berek-patak határolja. A tell nagysága 30x20 méter. A régészeti leletek főként kora középkori kerámiák töredékeiből állnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 166. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
További információk
[szerkesztés]